Elszabadult a korona, mert Prága is felturbózná a kamatokat

Visszakapaszkodtak a közép-európai devizák, eddig eredményesnek bizonyult a régió nagy jegybankjainak hasonló kaptafára szabott – kamatemelésekre, szóbeli és piaci intervenciókra épített – erőfeszítése, hogy mérsékeljék az orosz–ukrán háború és az euró gyengélkedése miatti zuhanást fizetőeszközeik árfolyamaiban.

Tegnap, a Magyar Nemzeti Bank egyszázalékos kamatemelése után, a forint folytatta a felkapaszkodást, de a 370-es szint környékéről visszapattant az euró keresztben, és a keddi nyeresége felét visszaadva 11 óra körül 372 közelében kereskedett. Vele együtt gyengült a złoty, papírformaszerűen, mivel ma a nemzetközi piacon a dollár vonzza a befektetőket, és az euró – az elmúlt három hetet tekintve sokadszor – átgyengült az 1,1-es vonalon a zöldhasú ellen.

A dollárvásárlásnak menetrendszerűen a cseh koronát is gyengítenie kellett volna, de ennek pont az ellenkezője történt: 24,67 környékéről indulva 24,5 régiójába erősödött az euróval szemben. Legutoljára február vége felé volt ilyen erős, az orosz–ukrán háború kitörése utáni napokban.

A cseh jegybank a következő a régióban, amely a kamatokról döntő ülést tart, egy hét múlva. Az Atlanti-óceán mindkét oldalán az energiaválság, a beszállítói problémák és a háború következtében felszökött infláció ellen harcolva tavaly nyár óta a közép-európai jegybankok folyamatosan emelgették kamataikat, és a koronát most az segíti, hogy ők következnek, és az MNB tegnapi lépése után náluk is az eddig vártnál erőteljesebb szigorításra számít a piac.

Ezt a várakozást – és a korona árfolyamát – ma az erősítette fel, hogy Marek Mora, a jegybank alelnöke úgy nyilatkozott: a most 4,5 százalékos (a régióban a legmagasabb) irányadó kamat jóval öt százalék fölé emelkedhet, és ő a jövő héten fél százalékpontos szigorítás mellett fog érvelni – jelentették hírügynökségek.

Ráadásul a cseheknek a régió más jegybankjaihoz képest van egy extra fegyvere is: a korábbi években, amikor piaci intervenciókkal a korona erősödése ellen harcolt a jegybank, hatalmas devizatartalékot vásárolt össze, és most ebből eladogat a piacon, hogy a koronát erősítse. A napokban tett nyilatkozatokból kiderül, hogy a bank elnöke, Jiří Rusnok – aki a közelmúltban a VG-nek is nyilatkozott a monetáris politikáról – inkább a devizapiaci intervenciót tekinti kívánatos eszköznek, míg a bank más döntéshozói – mint Tomáš Holub – inkább a kamatemelést.

Szigorítani bőven van miért, hiszen a bank még az eddigi kamatemelések ellenére is arra számít, hogy az éves infláció a februári 11,1 százalékról a nyárra 13-14-re gyorsulhat – emlékeztetett a Bloomberg. Összehasonlításképp: az MNB új előrejelzései szerint éves átlagban a magyar infláció 7,5-9,8 százalék körül alakulhat az idén, és a régió egészében is a rég nem látott 10 százalék körül járnak az inflációs ráták.

Antje Praefcke, a Commerzbank deviza- és feltörekvő piaci elemzője szerint a régióban további határozott kamatemelésekre lesz szükség az infláció elleni küzdelemben.

Amint társait, a forintot és a złotyt, a cseh koronát is főleg külső tényezők (az ukrajnai konfliktus) mozgatják, a monetáris politikának mindazonáltal lehet stabilizáló hatása

– tette hozzá jegyzetében.