Az euróövezeti infláció februárban újabb rekordmagasságra emelkedett, ami tovább fokozta az Európai Központi Bank (EKB) dilemmáját. A jegybanknak a háború miatt kialakult piaci zavarok közepette nyugalmat kell sugallnia, ugyanakkor reagálnia kell a növekvő árnyomásra is.

Az eurót használó 19 országban az éves infláció a januári 5,1 százalékról 5,8-re gyorsult, meghaladva az 5,4-es várakozásokat, és rácáfolva az EKB saját előrejelzésére is, amely csökkenést prognosztizált – derült ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.

Fotó: MAKSIM BLINOV / AFP

A múlt hónapban az energiaköltségek 32 százalékos megugrása hajtotta az inflációt, de az élelmiszer-alapanyagok ára is meredeken, 6,1 százalékkal emelkedett, ami különösen fájdalmas az alacsonyabb jövedelmű családok számára. A maginfláció is gyorsan nő, ami arra utal, hogy már nem csak a volatilis tételek nyomják felfelé az árakat.

Az élelmiszer- és energiaárak nélküli infláció februárban 2,9 százalékra gyorsult az előző havi 2,4-ről, a még szűkebb, az alkoholt és dohányárut nem tartalmazó mérőszám pedig 2,3 százalékról 2,7-re emelkedett.

Mivel az energiaárak az ukrajnai orosz háború miatt az egekbe szöktek, az infláció a Reuters által megkérdezett elemzők szerint szinte biztos, hogy az elkövetkező hónapokban még tovább gyorsul, és idén átlagosan 5 százalék körülire vagy azt meghaladóra számíthatunk, ami több mint kétszerese az EKB 2 százalékos céljának.

Mivel az árnyomás már hónapok óta erősödik, eddig szinte biztosnak tűnt, hogy az EKB március 10-i ülésén felgyorsítja a kilépést az ultralaza monetáris politikából.

A háború azonban felborította ezeket a terveket, és bizonytalanná tette a kilátásokat.

Az EKB számára az a probléma, hogy bár a háború az idén valószínűleg minden előrejelzést felülmúlóan növeli az árakat, hosszabb távo –, vagyis a központi bank számára relevánsabb horizonton – negatívan hat mind a növekedésre, mind az inflációra.

A magas energiaköltségek csökkentik a háztartások vásárlóerejét, felemésztik a vállalati árréseket és megnehezítik a beruházásokat. Valószínűleg más áruk és szolgáltatások árára is hatással lesznek, különösen az élelmiszerárakra, mivel a földgáz a legnagyobb költség a műtrágyagyártásban.

Eközben a finanszírozási feltételek máris szigorodtak, a részvényárfolyamok pedig esésnek indultak, különösen az euróövezeti .SX7P bankindex, amelynek árfolyama február közepe óta 27 százalékkal került lejjebb.

Fabio Panetta, az EKB igazgatótanácsának tagja, aki nyíltan kiáll az enyhe monetáris politikai mellett, máris azzal érvelt, hogy nem időszerű a további szigorítás. Az EKB szigorú politikája mellett elkötelezett döntéshozók ezzel szemben úgy látják, hogy az infláció már most is magas és széles körű, így a rendkívüli ösztönzés fenntartása nem indokolt, egy semlegesebb monetáris politika lenne a megfelelő. Ők emellett azt is kiemelik, hogy az emberek egyre inkább érzik a magas inflációt, ezért a kormányok szempontjából politikailag is kockázatos lenne, ha a központi bank nem lépne.

Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke szerdán úgy vélekedett, hogy mivel a német infláció az idén valószínűleg magasabb lesz a nemrég megemelt előrejelzésnél is, az EKB-nak továbbra is a monetáris politika normalizálására kell összpontosítania.

A piacok, amelyek alig néhány hete még 50 bázispontos kamatemelést áraztak be az idei évre, most már csak 15 bázispontosat várnak.

A februárban pozitív tartományban lévő német 10 éves hozamok szerdán mínusz 0,41 százalékra csökkentek, mivel a befektetők átértékelik a monetáris kilátásokat.