A japán gazdaságot is magával ránthatja a gyengülő jen
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA valuta esése tovább növelte az inflációs nyomást, miközben a nyersanyag- és olajárak globális emelkedése, valamint az ukrán válság nyomán felerősödő kínálati nehézségek egyre súlyosbodnak. A Bank of Japan (BoJ) mindeddig ragaszkodott ahhoz a narratívához, hogy a gyenge valuta jó a gazdaságnak és az infláció sem éri el a célértéket, viszont a japán politikusok egyre gyakrabban szólalnak fel ellene.
A japán pénzügyminiszter a jen gyors leértékelődésének veszélyeire figyelmeztetett tegnap.
Fontos a stabilitás, és nem kívánatosak az éles árfolyammozgások
– mondta Sunicsi Suzuki a parlamentben, miközben a japán fizetőeszköz húszéves mélypontra gyengült a dollárral szemben. A kereskedés elején a dollár a jenhez viszonyítva 0,37 százalékkal 127,44 jenre emelkedett, majd elérte a 128,32 jent is, ami 2002 májusa óta a legmagasabb szint.
Suzuki hozzátette, hogy
a gyenge jennek is megvannak a maga előnyei, de a jelenlegi helyzetben több a hátránya. A kőolaj- és nyersanyagárak világszerte megugrottak, a gyenge jen pedig növeli az importárakat, kárt okozva a fogyasztóknak és azoknak a cégeknek, amelyek nem tudják áthárítani a költségeket.
A valuta felértékelődését így hátráltatja, hogy mivel a szigetország nyersanyagokban és energiahordozókban szegény és az importköltségek drágulnak, egyre nagyobb a dollár iránti kereslet, ami a jen leértékelődéséhez vezet. A gyengülés másik fő oka pedig, hogy
míg a Fed történelmi kamatemelésre készül, a BoJ laza monetáris politikát folytat és korlátlan eszközvásárlási programot jelentett be.
A helyzet kezelésének érdekében Suzuki kétoldalú találkozóra készül a héten az Egyesült Államok pénzügyminiszterével a G20-as pénzügyi vezetők washingtoni összejövetelének margóján, valamint a két ország hatóságai folyamatosan kommunikálnak a valutával kapcsolatos kérdésekben.
