Háttérbe szorulnak az éghajlatváltozás vagy akár a közegészségügy terén nagy nehezen beindulni látszó pozitív változások és folyamatok, mert világszerte visszafogják a gazdasági növekedést és tovább növelik az inflációs nyomást az orosz–ukrán háború hatásai, a legsúlyosabb következmények pedig éppen a legszegényebb térségekben csapódhatnak le – állapítja meg a KPMG nemzetközi elemzőcsapata kétévente megjelenő, Global Economic Outlook című anyagában.

Fotó: GULSHAN KHAN / AFP

„Miközben épphogy kifelé tartunk a járvány miatt bevezetett korlátozások időszakából, és csak most térne magához a fogyasztási és beruházási kedv, a háborús konfliktus következményeként a vártnál még nagyobb problémává növi ki magát az infláció. Ráadásul ennek a hagyományos módokon való kezelését jelenleg számos tényező korlátozza” – írja Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója.

A KPMG elemzése szerint ugyanis a globális infláció idén átlagosan 4,5–7,7, 2023-ban pedig 2,9–4,3 százalék között alakulhat. Ezzel egyidejűleg a központi bankok – különösen a Fed – növekvő inflációs nyomás kezelésével kapcsolatos álláspontjának változása okozhat volatilitást a pénzpiacokon.

A következő két év kilátásai az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus alakulásától függnek, amelyre a KPMG három forgatókönyvet dolgozott ki.

Az alapszcenárió azt feltételezi, hogy az olaj világpiaci ára 30 dollárral haladja meg a válság eszkalálódását megelőző mértéket, míg Európában a gázárak 50 százalékkal lesznek magasabbak. Továbbá a globális élelmiszerárak 5 százalékos emelkedése is borítékolható.

Egy kedvezőtlenebb forgatókönyv annak lehetséges kimenetelét vizsgálja, ha 40 dollárral magasabbak a világpiaci olajárak, valamint Európában 100, a világ többi részén pedig 50 százalékkal megugrik a gáz ára. Ez a kedvezőtlen jövőkép a globális élelmiszerárak 10 százalékos emelkedését is feltételezi.

Mindkét előbbi forgatókönyv az átlagos fémárak 23 és a mezőgazdasági inputok költségének 4 százalékos növekedésével számol. E szcenáriók továbbá magasabb befektetési kockázati felárakat és Európában megugró állami kiadásokat is tartalmaznak.

A jelentés optimista forgatókönyve pedig azt feltételezi, ha a konfliktus a vártnál hamarabb megoldódik, és az árak visszatérnek a február eleji szintre, helyreáll a termelés és a kereskedelmi forgalom.

Az elemzés szerint a globális GDP-növekedés az idén 3,3–4, 2023-ban pedig 2,5–3,2 százalék között mozoghat, a forgatókönyvektől függően. Ugyanakkor megvan a kockázata a fentieknél még rosszabb kimenetelnek is, ha az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus még nagyobb mértékben eszkalálódik. Ilyen hatást válthat ki, ha például az energiaellátás megszakadása kieséseket okoz a termelésben Európa-szerte.

Mindehhez járul, hogy a világjárvány következtében még mindig lehetnek lezárások az olyan nagy gazdaságokban is, mint például Kína, és egy új hullám felszámolhatja a globális ellátási láncok problémáinak enyhítésében elért eddigi eredményeket.

Az ukrajnai háború kitörése előtt a különböző ágazatok és régiók már a pandémia utáni gazdasági fellendülés különböző szakaszaiban voltak. Ha a GDP növekedésével kapcsolatos jóslatok régiónként és forgatókönyvenként el is térnek, abban sajnos mindenki egyetért, hogy markáns változásokkal és kezelendő fenyegetésekkel nézünk szembe világszerte.

Az ellátási lánc zavarai a koronavírus idején is meghatározók voltak, de most újfent komoly fenyegetéssé váltak.

Többek között potenciális földgáz-, fém- és gabonahiány léphet fel. Bár a hiány a világ minden területére hatással lesz, a KPMG elemzői arra számítanak, hogy különösen súlyos hatással lesz a legszegényebb térségekre. Mindeközben úgy tűnik, hogy az infláció mindenki számára kiemelt téma lesz, ami előrevetíti a megélhetési költségek világméretű megugrásának veszélyét.