A német kormánykoalíció megreformálná a „mini” és a „midi” foglalkoztatási formákat, vagyis a mini- és közepes részmunkaidős foglalkoztatást. A jogszabályokban meghatározott bérkeretet, illetve az adókedvezmények körét is vonzóbbá teheti a vezetés.
Az Ifo gazdaságkutató intézet elemzése szerint a döntés ronthat a nők munkaerőpiaci helyzetén.
Németországban a diákoktól a nyugdíjasokon át a szülőkig minden korcsoportban népszerű a mini-jobber és a midi-jobber foglalkoztatás. Ezek olyan alkalmazási megoldások, amelyeket akár teljes munkaidős alkalmazás mellett is lehet vállalni egy kis pluszjövedelem érdekében.
Mini-job, magyarul minimunka esetén a munkavállaló maximum havi 450 eurót kereshet, vagy évente maximum 5400-at.
Az megoldható, hogy egy hónapban 450 eurónál magasabb legyen a jövedelem, de akkor azt egy másik hónapban ki kell egyenlíteni, a lényeg, hogy egy év alatt az 5400 eurót semmiképpen nem lépheti át a kereset.
Abban az esetben, ha csak rövid távú foglalkoztatásról van szó, nincs fizetési sapka, a dolgozó ebben az esetben nem dolgozhat többet három hónapnál, vagy egy év alatt 70 munkanapnál. A mini-job előnye még, hogy csak adózni kell utána, társadalombiztosítási járulék tehát nem termeli ezt a jövedelmet.
A midi-job, vagyis középállású munkavállalóknál a bérkeret 450,01 és 1300 euró között van havonta, viszont ennél a formánál már kell társadalombiztosítási járulékot is fizetni. A járulékfizetés természetesen alacsonyabb mértékű, mint a teljes állásnál, értelemszerűen így alacsonyabb is jár utána.
Az Ifo intézet azt írja, hogy a reformokat követően több nő fog részmunkaidős állást vállalni, vagyis összességében kisebb lesz a részesedésük a teljes munkaerőpiacból. Számításaik szerint pénzügyileg vonzóbbá válhatnak majd az ilyen atipikus foglalkoztatási formák, ami oda vezethet, hogy 80 ezerrel több nő dolgozna részmunkaidőben, alacsonyabb óraszámban.
Ez azt okozhatná, hogy 7000 főállásnak megfelelő munkaidő tűnne el a piacról.
A reform legsúlyosabb negatív hozadéka az lenne, hogy felborulna a házaspárok adó- és járulékmegoszlásának rendszere.
A február 13-án elfogadott kormányrendelet értelmében a mini-job után járó fizetés felső határát 450-ről 520 euróra emelnék, a midi-job esetében pedig 1600 euróra nőne a felső küszöb. Emellett az adókedvezmények köre is kedvezőbb lenne, nemcsak a munkavállalók, hanem a vállalkozások számára is.
Az Ifo felmérése szerint ez a reform 6,5 milliárd eurójába fog kerülni Németországnak.
