Jövő évtől kevesebb adót kell fizetniük az árfolyamnyereség után a tőkepiaci befektetőknek Romániában. A tőzsdei jövedelem megadóztatását módosító törvény egyúttal megkönnyíti az egyéni tőzsdei befektetők adózását, ugyanakkor mentesíti őket az adminisztratív terhek alól. A bukaresti parlament által elfogadott jogszabály értelmében az egyéni befektetőknek az eddigi 10 helyett csak 1 százalékos nyereségadót kell befizetniük az egy évnél hosszabb ideig birtokukban lévő értékpapírok eladásakor,

ha pedig éven belül válnak meg a befektetésüktől, akkor 3 százalékos befizetésére kötelesek. 

Adminisztratív könnyítéseket is bevezetnek, hiszen nem lesz kötelező bevallani a veszteségeket, ugyanakkor az egyéni befektetők 1, illetve 3 százalékos jövedelemadóját visszatartják a brókercégek, és ők fizetik be az államnak. Eddig minden egyéni befektetőnek kötelező volt kitöltenie adóbevallási nyilatkozatot és saját magának kellett kifizetnie az adót. A jogszabályt már csak Klaus Iohannis államfőnek kell aláírnia, és akkor 2023. január 1-jei hatállyal alkalmazni lehet.

A sign for the Bursa De Valori Bucrresti SA (BB), the Bucharest Stock Exchange, is seen displayed on the exterior of the building in Bucharest, Romania, on Wednesday, July 7, 2014. Romania's economy grew 3.8 percent from a year earlier in the first quarter, boosted by industry and exports. Photographer: Chris Ratcliffe/Bloomberg via Getty Images 451641224
Fotó: Chris Ratcliffe / Bloomberg via Getty Images

A módosító javaslatot előterjesztő kormánypárti és ellenzéki törvényhozók azzal érvelnek, hogy a tőkepiaci befektetők adózásának egyszerűsítése maga után vonja az egyéni befektetők számának növekedését vagy közvetlenül, vagy befektetési alapokon keresztül. Szerintük az újítás tehermentesíti a befektetőket és az adóhatóságot is, hiszen ez utóbbinak eddig 10-12 ezer személy adóbevallását kellett követnie, de ezentúl csak 41 brókercégnél kell ellenőriznie a jövedelemadó behajtását. 

Felhívják a figyelmet, hogy noha a lakosság száma alapján Románia – Lengyelország után – a második legnagyobb ország a térségben, csupán 15 és 20 ezer közé tehető az aktív tőzsdézők száma, miközben Lengyelországban 250 ezer egyéni befektetőt tartanak nyilván. Az előterjesztők becslése szerint a részvények adásvételéből származó profitra kivetett adó csökkentése miatt rövid távon évi 31 és 49 millió lej (2,4-3,7 milliárd forint) közötti bevétellel kevesebb folyik be az államkasszába. Arra számítanak azonban, hogy rövid idő alatt mintegy 1 milliárd eurót irányítanak át a tőkepiacra a lakossági bankbetétekből, ami a külföldi befektetők remélt finanszírozásával együtt évi 32 millió eurós többletbevételt hozna az állami költségvetésbe az adó révén.

A Bukaresti Értéktőzsde (BVB) üdvözli a tőzsdei ügyletekből származó jövedelemadó kulcsának csökkentését, amely szerinte új lendületet ad a piacnak, megemelve az egyéni befektetők számát.

Közelebb kerülünk a befektetőkhöz, akiket egyre inkább arra ösztönzünk, hogy fektessenek be a tőzsdén jegyzett helyi társaságokba, ezáltal megnő ezeknek a vállalatoknak a finanszírozási képessége. Örülünk a román állami intézmények támogatásának, közös cél az ország gazdaságának fejlesztése

– méltatta az adómódosítást Radu Hanga, a BVB igazgatója. 

Nem mindenki támogatja ugyanakkor a változtatást. A versenyhivatal szerint a jogszabály újabb „privilegizált” kategóriát teremt az adózás terén, és nincs összhangban Romániának a helyreállítási és rezilienciatervében vállalt törekvésével, hogy egységesíti a jövedelemadózásra vonatkozó szabályozást. Romániában egyébként két évtizeddel ezelőtt szintén 1 százalékos volt a tőkepiaci tranzakciók adókulcsa, amit 2004-ben 16 százalékosra emeltek. Emiatt akkor a brókerek sztrájkkal tiltakoztak, végül pár évvel ezelőtt az egységes adókulcs lefaragásával a tőzsdei nyereségadó is 10 százalékra csökkent.