Az indonéz fővárosban, Jakartában és az ország más területein is tüntettek a gazdák kedden a pálmaolajexport tilalmának feloldását követelve – írja a Reuters.
A kiviteli korlátozás hatására ugyanis az olajpálma gyümölcsét a gazdák szerint leszüretelni sem érdemes már, ugyanis a feldolgozók nem veszik át olyan áron, hogy az gazdaságilag megtérüljön.
Indonézia – a világ legnagyobb termelője – április 28-án döntött a kivitel korlátozása mellett, hogy a belföldi főzőolajárak száguldását visszafordítsa, ám ez azzal járt, hogy
az olajpálma gyümölcsének ára 70 százalékkal a kormány által meghatározott minimum alá esett, mivel a hatósági árminimum a nagytermelők és a feldolgozók közötti megállapodás eredményeként jött létre, tovább rontva a kisgazdák helyzetét.
Az indonéz kisgazdák szervezete, az Arkasindo adatai szerint a pálmaolajüzemek mintegy negyede egyáltalán nem veszi át a termést, azt jelezve, hogy a raktárak megteltek. A tüntetők szerint mindeközben a szomszédos, második legnagyobb termelő Malajzia gazdái profitálnak az exporttilalomból, míg a helyi kistermelők szenvednek.
A tilalomért felelős gazdasági koordináció minisztériumánál tartott demonstráció résztvevői az elnöki palotához szerettek volna vonulni, de a gazdaszervezet szerint további 22 tartományban voltak hasonló tüntetések.
A gazdák problémáit növeli, hogy noha a betakarítás nem éri meg a jelenlegi árak mellett, ha a termést hagyják a fákon megrohadni, az károsítja a pálmákat.
E gondok hatására az ország elnökének, Dzsoko Vidodónak a népszerűsége is visszaesett, igaz, a lakosság több mint 58 százaléka még mindig mögötte áll, ám ez a legalacsonyabb érték 2015 decembere óta. A köznyelvben csak Dzsokovi néven ismert elnök korábban arról beszélt, hogy a megfizethető élelmiszerek iránti igény fontosabb, mint a gazdák bevételei, ezért az exporttilalom feloldására csak akkor kerülhet sor, ha a belföldi árak megfelelő mértékben csökkentek.
A gazdasági minisztérium szerint a tárca tisztviselői találkoztak a gazdák képviselőivel és meghallgatták azok követeléseit. Ugyanakkor Airlangga Hartarto gazdasági miniszter szerint a nagykereskedelmi áraknak 14 ezer rúpiáig (nagyjából 350 forintig) kell csökkenni, hogy a tilalmat fel lehessen oldani.
Pénteken az ország kereskedelmi minisztériuma szerint ezek az árak 17 300 rúpiánál álltak, ami alacsonyabb a márciusi 18 ezres átlagnál, ám jóval magasabbak a tavaly júliusi 13 300-as átlagnál.
Az Ukrajnában zajló háború, a kedvezőtlen időjárás és a magas műtrágyaárak következtében globális élelmiszerválság van kialakulóban, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének adatai szerint évtizedes csúcsokra lökve az élelmiszerárakat. A drágaság következményeként Srí Lankától Iránig több helyen kezdődtek tiltakozások világszerte, s ezt az indiai búzaexport-tilalom tovább súlyosbíthatja.
