Nem változtatott a mínusz 0,1 százalékos alapkamaton a japán jegybank, és változatlan szándéka a „jelenlegi vagy annál kissé alacsonyabb” szinten tartani a hitelfelvételi költségeket, hogy tovább támogassa a gazdaság eddig visszafogott tempójú talpra állását a koronavírus-válságból. A Bank of Japan (BoJ) döntéshozói azonban nem hagyták figyelmen kívül a jen jelenlegi éles gyengülését sem, ígéretet tettek rá, hogy „szorosan figyelemmel követik”, milyen hatása lehet a kamatváltozásnak a gazdaságra.
„A jen közelmúltbeli gyors esése fokozza a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságot, és megnehezíti a vállalatok számára az üzleti tervek elkészítését. Ez tehát negatív a gazdaságra nézve, és nem kívánatos” – hangsúlyozta Kuroda Haruhiko, a BoJ kormányzója.
A kamatdöntés után a jen 1,7 százalékkal gyengült a dollárhoz képest, a tízéves államkötvény hozama pedig 0,25 százalékra esett vissza a péntek reggeli 0,268-ről.
A kamatdöntés nem okozott meglepetést, a BoJ az egyik legvisszafogottabb jegybank, amely nem követi az megfékezését célzó kamatemelési világtrendet.
A fogyasztói árak pedig a szigetországban is emelkednek, csak nem olyan mértékben, mint a világ többi fejlett gazdaságában.
A májusi adatokat jövő pénteken hozzák nyilvánosságra, de a Reuters által megkérdezett elemzők arra számítanak, hogy a maginfláció egymást követő második hónapban marad a jegybank által célul kitűzött két százalék felett, áprilishoz hasonlóan 2,1 százalékos lesz. „Bár az energiaköltségek növekedése megtorpant a támogatások bővülése és amiatt, hogy a közelmúltban tetőzött az üzemanyagárak emelkedése, az élelmiszertermékek árának emelkedése valószínűleg magasabbra hajtotta a fogyasztói árakat” – vélekednek a Mizuho Research & Technologies elemzői.
A jegybank által kitűzött kétszázalékos inflációs célt hét évig nem sikerült elérni – egészen áprilisig, akkor viszont mindjárt 2,5 százalékkal megugrottak a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest. Ilyen magas inflációt 2014 októbere óta nem mértek, és különösen jelentős a változás a márciusi 1,2 százalékhoz képest. Elemzők arra számítanak, hogy a fogyasztói árak még hónapokig két százalék fölötti szinten emelkednek majd a tavalyihoz képest, de a havi bázisú növekedés visszafogott marad.
Annak sem lehet egyébként örülni, hogy a maginfláció végre elérte a jegybanki célt.
„Ha inflációról beszélünk, az olyasmi, mint a koleszterin – van belőle jó, és van rossz. Ami most Japánban tapasztalható, az a rossz infláció”
– mondta még az áprilisi adatról Ernie Higa, a Higa Industries elnöke és vezérigazgatója a CNBC-nek. A jelenlegi áremelkedést ugyanis a gyorsan dráguló energia és élelmiszer, vagyis a költségek növekedése okozza. A jegybank viszont a célszám megállapításakor kereslet hajtotta inflációra gondolt, amikor a bérek növekedése pörgeti a fogyasztói kiadásokat, ami aztán tovább növeli az árakat és a fizetéseket – magyarázta. „A kiskereskedők nagyon szorult helyzetben vannak, mert minden költségük megemelkedett, de nem igazán tudják áthárítani ezt a fogyasztókra” – tette hozzá.
