A nemzetközi pénzügyi-gazdasági hírek tele vannak jegybanki kamatemelésekről szóló hírekkel az idén, mert a világot elönti az infláció, két hatalmas gazdaság jegybankja – a kínai és a japán – azonban nem szigorít, sőt enyhít: náluk alig több, mint 2 százalék az infláció. Japán azonban el fog esni, a kérdés, hogy mikor és milyen következményekkel – állítja Neil Shearing, a Capital Economics főközgazdásza.

A sérülékenységet jelzi: sokan figyelték elképedve a japán jegy dollár elleni árfolyamát az elmúlt hónapokban. Sok más jegybankhoz hasonlóan, akik már tavaly elkezdtek az emelkedő inflációra tüzelni kamataik emelésével, márciusban a a Federal Reserve is megkezdte a szigorítást, és nehézkesen, de az Európai Központi Bank is ráfordult erre az irányra, a japán jegybank (BoJ) azonban rendületlenül, már hat éve mínusz 0,1 százalékon tartja irányadó rövidtávú kamatát (miközben a kínai központi bank, a PBoC még lazított is). A jen a kamatkülönbség miatt az elmúlt öt hónapban 17, egyéves visszatekintésben már 22 százalékot gyengült a zöldhasú ellen.

Tokyo,,Japan,-,March,31,,2014:,Pedestrians,Stroll,Down,Shibuya
Fotó: Shutterstock

Szigorúan belgazdasági szempontból a japán és a kínai jegybank is logikusan cselekszik - jegyezte meg Shearing. A 2,1 százalékos kínai és 2,5 százalékos japán infláció sehol sincs az amerikai, brit és euróövezeti rátákhoz - sorrendben 8,6, 9,1 és 8,1 százalék – képest, sőt Japán visszatekintve hosszú távon a deflációval – azaz az árak esésével – küzd.  A kérdés azonban az, hogy szembe tudnak-e szállni a globális szembeszéllel – ami egyre inkább hurrikán erejű –, és a válasz a két gazdaság nyitottságának különbségében rejlik. Japán sokkal nyitottabb, és ez réseket jelent a pajzson.

Elméleti kérdésnek tűnik, de ezúttal gyakorlati jelentősége van a jegybankok "lehetetlen szentháromságáról" szóló közgazdasági tételnek. Eszerint egy jegybank a következő három politika közül maximum csak kettőt képesek megvalósítani: nyitott tőkemérleget fenntartani, ellenőrzés alatt tartani az árfolyamot és független monetáris politikát folytatni. 

Rövid kitérővel, ennek a közép-európai jegybankok számára is van aktuális jelentősége, Shearing jegyzetére visszatérve: Kína korlátozásokat tart fenn a tőkemozgásokon, ennek köszönhetően a jegybank ellenőrzése alatt tarthatja a jüan árfolyamát és a monetáris politikát is.

Ezzel szemben Japán viszonylag nyílt tőkemérlege azt jelenti, hogy feladja a jen feletti kontrollt annak érdekében, hogy fenntartsa a monetáris politika szuverenitását

– írta a közgazdász.

Itt lép be az, miért válik ez konkrétan a jelenlegi helyzetben fenntarthatatlanná a laza kínai politikával szemben. A monetáris politikai önállóság a BoJ esetében azt jelenti, hogy a kamatot - a belföldi gazdasági folyamatok szempontjából logikusan – mélyen tartja, és úgy áll ellen a nemzetközi kamat- és hozamemelkedési trendnek – aminek a hatásait piacai nyitottsága miatt nem kerülheti el –, hogy a 10-éves államkötvények hozamát igyekszik ellenőrizni, a nulla körüli 25 bázispontos sávban tartva.

Amikor azonban a piacok egy jegybank védelmezte védvonalat látnak, nagy valószínűséggel előállnak olyan helyzetek, amikor az ilyen sáncot támadás éri (erre a magyar forint piacán is voltak példák a múltban, de globűálisan ez nem ritka, még "békeidőben" sem). Máris előállt az a helyzet, hogy a kamatemelések hajtotta nemzetközi hozamemelkedés hatására a japán papí hozamát a sáv felső széléhez nyomták. Ez azt jelenti, hogy a banknak nagy mennyiségben vásárolnia kell a papírokból, hogy a hozamot a sávon belül tartsa.

Egyes számítások szerint ha ez a jelenlegi ütemben folytatódik, a BoE egy éven belül az összes létező állampapírt felvásárolja, és a Capital Economics várakozása szerint a nyomás alatt a jegybank kiszélesíti a sávot, és hagyja mintegy negyed százalékponttal emelkedni a hozamot. Ezzel a jenen is csökkentené a nyomást, aminek a gyengülése akár segíthetne is kitörni a bénító defláció három évtizedes időszakából, csakhogy a túl gyors árfolyammozgás destabilizáló hatású is lehet.

Azonban fennáll a klasszikus probléma, ami gyakran előjön, amikor egy jegybank visszavonul és áthelyezi a védvonalakat.

Csak idő kérdése, mikor kezdik el a befefektetők tesztelni az elszántságát, hogy megvédje a megcélzott új vonalat 

– írja a jegyzet.

És a nagy kérdés, meddig marad meg és milyen hevességű lesz a jent gyengítő fundamentális probléma, a kamatok emelkedése a világban - tette hozzá Shearing. 

Electronic quotation boards display the yen's rate against the US dollar at a foreign exchange brokerage in Tokyo on June 22, 2022. (Photo by Kazuhiro NOGI / AFP)
Fotó: KAZUHIRO NOGI / AFP