A bérleti piac hirtelen összezsugorodott az Ukrajnából érkező menekültáradat következtében. A február 19. és március 12. közötti három hét alatt a kiadó lakások száma Varsóban 25, Wrocławban, Lublinban és Krakkóban 50 százalékkal csökkent. Két hónappal a háború kitörése után a visszaesés átlagosan 60 százalékos volt. A jelenség most is tart, csak némileg mérséklődött.
Hárommillió menekült
A konfliktus első napjaiban rengeteg menekült került magánlakásokba, kollégiumokba, szállodákba és az állam által szervezett menedékhelyekre. Ennek eredményeként a vajdasági székhelyeken, valamint a kisebb városokban is a szállodák kihasználtsága meghaladta a 90 százalékot. Idővel, amikor kiderült, hogy a lengyelországi tartózkodás nem napok vagy hetek kérdése, az anyagi forrásokkal ellátott ukránok a bérlés mellett döntöttek. A gond az, hogy a háború kitörésének napján a lengyelországi üres lakások befogadóképessége maximum negyedmillió embernek lett volna elegendő, miközben hárommillióan érkeztek az országba.
Mivel sok bérbeadó döntött úgy, hogy ingyen segít a menekülteken, ezért a pénzért kiadható ingatlanok száma csökkent.
A nagy kereslet nagyon magas árakat diktál, egy varsói garzonlakásért jelenleg mintegy háromezer złotyt (csaknem 260 ezer forint) kell fizetni, de az átlagárak jóval magasabbak voltak áprilisban.
A menekültek érkezésével a többszobás ingatlanok bérleti díja lett a legdrágább. A csúcspontot a fővárosban április elején érték el, az Otodom portál majdnem 6250 złotys (535 ezer forint) rekordárat rögzített, 145 ezer forintnyi złotyval többet február 24-hez képest. Májusra a varsói átlagdíj némileg mérséklődött, 5500 złotyra esett. Ami más nagyvárosokat illet, jelenleg egy krakkói lakás átlagos bérleti díja mintegy 3700, Wrocławban 4460 (több mint 380 ezer forint), Gdańskban pedig 4200 złoty a Morizon.pl ingatlanportál adatai szerint.
A háború kitörése óta leginkább a háromszobás ingatlanok bérleti díja növekedett.
Csökkenő hitelképesség
A felfokozott keresletet nem csupán a menekülthullám idézte elő, hanem azok is, akiknek a hitelkamatok emelkedése miatt le kell mondaniuk a lakásvásárlásról.
A Lengyel Nemzeti Bank (NBP) legutóbbi, júniusi ülésén 75 bázisponttal, 6,0 százalékra emelte az irányadó kamatot.
Ez a legmagasabb szint 2008 júniusa óta, és már most tudni lehet, hogy ezzel még nincs vége a ciklusnak.
Ennek következtében csökken azon lengyelek hitelképessége, akik készültek, de még nem kötöttek szerződést a kereskedelmi pénzintézetekkel, és persze nőnek a kölcsönből vásárolt ingatlanok tulajdonosainak anyagi terhei. Előbbiek egy része átmenetileg lemondott a vásárlásról, főként a 30-as korosztály pedig, hogy spórolni tudjon, a lakást többedmagával bérli. Akinek van élő hitelszerződése, az valahogy megoldja a lakhatását, és az új ingatlanát kiadja, hogy pluszforráshoz jusson, így a kamatemelések és a hiteldíjak költségei a bérlőkre hárulnak.
