Németország sokáig a világ egyik legerősebb gazdasága volt, most azonban olyan fordulat is bekövetkezhet, amely szakértők szerint veszélyezteti a második világháború utáni generációk által felépített jólétet – írta elemzésében a Reuters. Németországban májusban három évtized óta először következett be az, hogy az ország többet importált, mint amennyit exportált. Az ország újraegyesítése óta először fordult elő ilyesmi, Christian Lindner pénzügyminiszter ezt az adatot vörös riasztásnak nevezte.
A német szabályozó hatóságok a súlyos gazdasági visszaesést az ipar alapját képező orosz gázszállítások kiesésével kötik össze.
Ez valóban egy gyengébb időszak kezdete lehet Németország számára
– vélekedett Achim Truger, a kormány egyik vezető gazdasági szakértője.
Németország a második világháború után az amerikai segítségnek is köszönhetően erősödött meg, és építette a gazdaságát az autóiparra, gépgyártásra és vegyi anyagokra. A központi bank, a Bundesbank stabilan tartotta a valutát (akkoriban német márka volt a fizetőeszköz), az olcsó orosz földgáz működtette az ipart, a szakszervezetek pedig a bérek ellenőrzése érdekében bekerültek a vállalatok igazgatótanácsaiba. Ez a rendszer az 1980-as, 1990-es és 2000-es években remekül működött, az ugrásszerű növekedését segítette elő. Ráadásul a német márkát olyan árfolyamon váltotta fel az euró, amely vonzóvá tette a német exportot.
Azonban az a siker, hogy többet adott el európai szomszédainak, mint amennyit vásárolt, több olyan országban ellenérzéseket keltett, amelyek kölcsönöket vettek fel a német áruk megvásárlása miatt. Később Berlin ragaszkodása az adósságválság során ahhoz, hogy az olyan országok, mint Görögország, szigorú feltételeket fogadjanak el a sürgősségi kölcsönökhöz, csak tovább fokozta az ellenérzéseket.
Olaf Scholz német kancellár a héten a sikerhez vezető együttműködés szellemének újraélesztése céljából találkozott a szakszervezetek vezetőivel.
A megnyugtatásuk azonban nem lesz egyszerű, hiszen a bérek alacsonyan tartására irányuló törekvés, hogy az alacsonyan képzett munkavállalók órabérét 10 euróban maximálták, nem örvend túl nagy népszerűségnek.
Bár Németország még mindig stabilabb helyzetben van, mint Nagy-Britannia, ahol súlyos kormányválság van, vagy Franciaország, ahol a megélhetési költségek emelkedése miatt rendszeresek a tüntetések.
A közgazdászok azzal kalkulálnak, hogy a német gazdaság életében nehéz fejezet kezdődhet. Habár a koronavírus-járvány alatti válságot 2020-ban szerencsésebben vészelte át az ország, mint az euróövezet egésze, a gazdasága 2021-ben nem pattant fel olyan látványosan, mint a blokk többi országáé, és az előrejelzések szerint idén is lemaradásban lesz.
Az Európai Bizottság prognózisa szerint Németország az idén 1,6 százalékkal fog bővülni, miközben Franciaországban 3,1 százalékos, Spanyolországban pedig 4 százalékos lesz a növekedés.
Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy Németország kulcsfontosságú gépipara és gépgyártó ágazata, amely gyártóüzemeket szervezett ki Kínában, és sok más országban, szintén nehéz helyzetben van.
A cégek egyre erőteljesebben érzik az ellátási láncokra nehezedő nyomást és az alapanyagárak jelentős drágulását is.
Gunther Schnabl, a Lipcsei Egyetem közgazdásza a német filléreskedést okolja az ország szorult helyzete miatt.
Úgy véli, hogy Németország évek óta a védelmi és infrastrukturális kiadásokon spórol, miközben a bérek alacsonyan tartásával és az olcsó orosz gáz importálásával segítette az exportőröket. A szakértő szerint a megosztottság és az elégedetlenség növekszik.
