Oyun-Erdene Luvsannamsrai mongol miniszterelnök szerint Oroszország két éven belül megkezdheti a Power of Siberia 2 vezeték építését, amelynek segítségével Mongólián át Kínába szállítanák az orosz gázt. Bár az ukrajnai háború miatt fennállt a veszélye, hogy halasztani kell a beruházást, mégis folytatódhatnak az előkészületek – nyilatkozott a miniszterelnök a The Financial Times brit napilapnak. Az új vezeték összekötné Kínát azokkal a szibériai mezőkkel, amelyek eddig Európa ellátását biztosították. Az európai államok a közelmúltban úgy döntöttek, hogy a háború miatt véget vetnének az orosz gázfüggőségnek. Ugyanakkor Kínában egyre növekszik a gáz iránti kereslet, az új vezetéken keresztül pedig akár évente 50 milliárd köbméter gáz is érkezhetne az országba.
Az orosz Gazprom 30 éves szerződést írt alá a kínai China National Petroleum Corporation vállalattal a gázszállításról, a két fél egyenlő arányban rendelkezik tulajdonjoggal a legújabb projektben. A szárazföldi gázvezeték az orosz Jamali Nyenyecföld területéről indulna ki, és Belső-Mongóliában érne véget. Becslések szerint 2021 és 2025 között a projekt keretében 1 milliárd dollárnyi beruházás várható, további információkat még nem közöltek a felek.
Előrejelzések szerint a 2600 kilométer hosszú vezeték üzembeállítása 2030-ra várható, azonban az iparági szakértők szerint előbb is átadhatják, mivel Moszkvának fontos, hogy mielőbb felvevőpiacot találjon a felszabaduló gázkészleteinek.
Mongólia érdeke is, hogy minél hamarabb felépüljön a vezeték, mivel a tranzitdíjak jól jönnek majd a járvány sújtotta gazdaságának. A szomszédos Kína a legfőbb kereskedelmi partnere – a Mongol Statisztikai Hivatal adatai szerint 2021 első negyedévében Mongólia teljes exportjának a 92,5, importjának pedig a 39,1 százalékát a kelet-ázsiai nagyhatalom adta –, azonban a zéró-Covid politikája miatt gyakran lezárta a mongol exportútvonalakat, miközben próbálta megfékezni a vírus terjedését.
Erősödik a mongol gazdaság, 2023-ban az Oyu Tolgoi rézbányában is megkezdhetik a felszín alatti kitermelést
Most azonban két projekt is segíti a mongol gazdaság megerősödését a gázvezetéken kívül: felépültek az új, elsősorban réz és szén szállítására használt, Kínába tartó vasútvonalak, valamint a legújabb értesülések szerint az Oyu Tolgoi rézbányában is megkezdhetik a kitermelést a jövő év elején.
A Góbi-sivatagban található Oyu Tolgoi a világ egyik legnagyobb ismert réz- és aranylelőhelye.
A külszíni bányászat 2011-ben kezdődött, a rézkoncentrátor-üzemben pedig 2013-ban kezdték meg a bányászott érc feldolgozását. Az idén januárban az Oyu Tolgoi igazgatótanácsa jóváhagyta a föld alatti műveletek megkezdését is, amivel hozzáférhetnek a bánya legértékesebb részeihez.
A föld alatti szakasz elkészülte után a 2019-es 125-150 ezer tonnáról 560 ezerre nőne a termelés csúcsteljesítmény mellett, ami legkorábban 2025-re várható. Ezzel az Oyu Tolgoi bekerülne a világ öt legnagyobb rézbányája közé.
A bányában 34 százalékos részesedése van a mongol kormánynak, valamint 66 százaléka a Turquoise Hill Resources ásványi kutatási és fejlesztési cégnek. A Rio Tinto angol-ausztrál bányászati vállalat pedig a kanadai Turquoise Hill Resources 50,8 százalékának tulajdonosa, és a tulajdonosok nevében irányítja az üzemeltetést. A fennmaradó részvények a kisebbségi részvényesek tulajdonában vannak.
A földalatti terjeszkedés többször is megakadt, mivel viták merültek fel a költségvetés túllépésével kapcsolatban.
Tavaly Mongólia azzal fenyegetőzött , hogy leállítja a projektet, mondván, hogy soha nem kap majd jutalékot a bányától a fejlesztéséhez felvett összege miatt. A feszült helyzetet decemberben sikerült feloldani, amikor Rio beleegyezett, hogy több mint 2 milliárd dollárt leír a kormány által a fejlesztési költségek finanszírozására felhasznált hitelből és kamatból.
Pénteken a Rio Tinto közzétette legújabb költségvetési-, valamint építkezési ütemtervét, amelyek szerint további 300 millióval emelkednek a kiadások, így végül 7,06 milliárd dolláros összköltségvetéssel számolnak, ami csaknem 2 milliárd dollárral magasabb, mint az eredeti 2015-ös becslésben szerepelt.
A hírek ellenére a mongol miniszterelnök a múlt héten elmondta, hogy tárgyalt Jakob Stausholmmal, a Rio vezérigazgatójával, és minden az ütemterv szerint halad, ráadásul együttműködésük jól példázza, hogyan tud Mongólia aktívan és hatékonyan együttműködni befektetőivel.
A Mongólia külföldi adósságaira vonatkozó kérdésre Luvsannamsrai elismerte, hogy Ulánbátornak, Mongólia fővárosának van néhány megoldandó problémája, de rámutatott a közelmúltban Japánnal kötött megállapodásra egy jenben denominált korai visszafizetéséről. A szamurájkötvényt is beleértve, Mongóliának körülbelül 1,3 milliárd dollár értékben van lejáró kötvénye 2023-ban, valamint 600 millió dollár 2024-ben, de ezzel együtt is alacsony a devizatartaléka.
