Egy amerikai startup, a VulcanForms a közelmúltban 355 millió dollár tőkét vont be, a cég 3D-nyomtatással foglalkozik. Egyik alapítója John Hart, a neves Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) professzora volt, mielőtt megcsinálta saját vállalkozását. A kis cég létszáma tavaly 360-ra ugrott, miután megrendeléseket szereztek olyan világcégektől, mint a General Electric, a Google vagy az Autodesk. Az 1980-as években feltalált 3D-nyomtatás elkezdett felnőni, már nemcsak prototípusok gyártásához használt költséges játékszer, hanem egyre szélesebb körben és egyre nagyobb volumenek legyártásához használja a feldolgozóipar.
Ez a technológia már készen áll az ipari méretű és minőségű termékek előállítására
– mondta a The New York Timesnak Jörg Bromberger, a McKinsey & Company ágazati szakértője. A 3D-nyomtatás előnye, hogy gyakorlatilag a nulláról épít fel egy terméket, rétegről rétegre. Nincs szükség részegységekre, a beszállítói hálózatok sokkal egyszerűbbek, csak alapanyag és nyomtató kell hozzá. Az additív technológiának nevezett eljárást egyre több nagy gyártó alkalmazza: a General Electric üzemanyag-fúvókákat, a Stryker nevű egészségügy-technológiai cég gerincimplantátumokat, az Adidas rácsszerkezetű cipőtalpakat gyárt vele a csúcskategóriás futócipőihez. Készülnek 3D-nyomtatással fogorvosi implantátumok és fogszabályzók is. A pandémia alatt speciális maszkokat és lélegeztetőkészülékek alkatrészeit is gyártották vele.
A technológia képességei azonban mára jóval meghaladták ezeket a léptékeket. A feldolgozóipari szolgáltatásokat kínáló Hubs elemzése szerint a 3D-piac 2026-ra 45 milliárd dollárra nő. A Lux Research becslései szerint tavaly meghaladta a 12 milliárdot, az évtized végére jóval 50 milliárd dollár fölé bővül a piac.
A Biden-adminisztráció különösen támogatja a technológiát, az amerikai feldolgozóipar fellendülését várja tőle – és értelemszerűen a Kínától való függés csökkenését. „Az additív technológia a 21. századi modern feldolgozóipar egyik alappillére lesz, párhuzamosan a mesterséges intelligenciával és a robotikával” – mondta Elisabeth Reynolds, aki Biden elnök különleges tanácsadója ezen a területen. A Fehér Ház kezdeményezésére külön iparági csoport jött létre a technológia minél szélesebb körű elterjesztésére. Az alapítók között ott van a GE Aviation, a Honeywell, a Siemens Energy, a Raytheon és a Lockheed Martin.
A kormány igyekszik kihasználni a 3D-technológia egy másik nagy előnyét, a környezetbarátságot. Sokkal kevesebb a hulladék, egyes fémalkatrészek gyártásánál például 90 százalékkal csökken a mértéke, a fajlagos energiafelhasználás pedig a felére mérsékelhető.
Az átlagember számára elképzelhető ipari felhasználási szegmenseken kívül ma még meglehetősen furcsának tűnő területeken is folynak a kutatások a technológia felhasználására. Az amerikai Ampcera nevű startup például azzal kísérletezik, hogy miként lehetne 3D-nyomtatással lítiumion-akkumulátorokat előállítani. Az előzetes becslések szerint az energiahatékonyságot tízszeresére, a gyártási költségeket felére lehetne csökkenteni a „száraz” technológiával.
Hasonló, szinte sci-fibe illő példa, hogy Katarban 3D-nyomtatással építenének egy kórházkomplexumot a sivatagban. Az 1,3 millió négyzetméter területű létesítményt a holland OMA tervezőiroda készíti elő, és egy brit kivitelező építi majd meg – pontosabban nyomtatja majd ki.
