Sanghajig viszik vezetéken az orosz gázt

A Szibéria Ereje vezeték 2019 óta szállítja az orosz gázt Kína északi részére, 2020 decembere óta egészen Pekingig, és a tervek szerint 2025-re befejezik a végső, déli szakasz építését is, amelyen Sanghajig jut le a csövön az energiahordozó. A vezetéket nyolc éve építi a két állami energetikai vállalat, az orosz Gazprom és a Kínai Nemzeti Kőolajipari Társaság, amely a világ harmadik legnagyobb olajipari cége. Az üzlet mindkét fél számára előnyös: Moszkva részben pótolhatja legnagyobb gázpiacát, az Európai Uniót, amely az ukrajnai háború miatt meg akarja szüntetni az energiafüggését Oroszországtól, Kína pedig diverzifikálni szeretné az energiaforrásait. 

Moszkva az építkezés kezdete óta 55 milliárd dollárnyi összeget fektetett a vezeték oroszországi szakaszának a felépítésébe, ehhez képest 2019 decembere óta mindössze 3,81 milliárd dollár értékben szállított gázt Kínába a pekingi vámhivatal júniusi jelentése szerint. 

A szállítások azonban jelentősen felgyorsultak az év első felében, majdnem háromszorosára nőttek 2021 azonos időszakához képest, és elérték az 1,66 milliárd dollárt. 

A Gazprom a Szibéria Ereje vezetéken a tavalyihoz képest 63,4 százalékkal több, 7,5 milliárd köbméter gázt szállított Kínába ebben a időszakban, miközben a volt Szovjetunió területén kívülre irányuló exportja 31 százalékkal, 68,9 milliárd köbméterre esett vissza. Az eredeti orosz–kínai megállapodás szerint a következő évtizedekben évi 38 milliárd köbméternyi gáz szállítása a cél. Február elején, Vlagyimir Putyin elnök pekingi látogatása alatt ezt tízmilliárd köbméterrel bővítették, bár arra nem tértek ki, hogy mikor tervezik elérni ezt a szintet. A Reuters akkori becslése szerint a pótlólagos szállítások értéke 25 év alatt elérheti a 37,5 milliárd dollárt. Tárgyalnak további gázvezetékek építéséről is például Mongólián keresztül. Ez lenne a Szibéria Ereje-2, és Ulánbátor reményei szerint két éven belül megkezdődhetnek a munkálatok. 

Kína azonban nem csak az orosz energiára alapoz, 

a CNBC beszámolója szerint az év első felében a tavalyihoz képest 52 százalékkal több, 4,52 milliárd dollár értékben importált gázt Türkmenisztánból is. 
A földgáz még mindig csekély szerepet játszik a kínai energiaimportban, amelynek a zömét a nyersolaj teszi ki – Oroszország ezen a téren is előrelépett, májusban és júniusban is Kína legnagyobb olajellátója volt, átvéve Szaúd-Arábia helyét. A kínai finomítók kihasználják, hogy a nyugati szankciók miatt az oroszok diszkontáron kínálják az olajat, szakértők szerint – Indiával együtt – már májusban egymilliárd hordónyit halmoztak fel belőle.
Kína energiaellátásában fontos szerepet játszik a szén is, és bár ennek döntő többségét odahaza bányásszák, az elmúlt hónapokban egyre többet vásárolnak Oroszországból is, amelyet Moszkva szintén kedvezményes áron értékesít a szankciók miatt. A kétoldalú együttműködés emellett kiterjed a nukleáris energiára is, a két elnök tavaly májusban állapodott meg két kínai erőmű közös építéséről.