Az 1,2 ezermilliárd dolláros norvég olajalap hozama 14,4 százalékkal, 174 milliárd dollárral csökkent az első félcévben, amit az energia kivételével minden szektorban bekövetkezett elakadás okozott – írja a Financial Times az olajalap közleményére hivatkozva. Összehasonlításképp: tavaly majdnem 15 százalékos volt a nyereség.
Az alap ingatlanbefektetései több mint 7 százalékos nyereséget hoztak, de ezek a teljes portfóliójának mindössze 3 százalékát teszik ki. Az alap részvényportfólióját keményen sújtotta az első fél év, 17 százalékos veszteséget szenvedett el, míg a kötvények értéke 9,3 százalékkal csökkent.
A megújuló energiával kapcsolatos infrastrukturális befektetései 13,3 százalékkal estek.
„A piacot az emelkedő kamatlábak, a magas és az orosz–ukrán háború hatásai jellemezték. A technológiai részvények különösen rosszul teljesítettek, a hozamuk 28 százalékot esett” – mondta Nicolai Tangen, az alap vezérigazgatója. „De mi hosszú távú befektetők vagyunk, így el kell viselnünk az ilyen kilengéseket” – tette hozzá.
A vezérigazgató szerint szokatlan volt, hogy mind a részvényeken, mind a kötvényeken pénzt vesztettek. Azt is elmondta, hogy ugyanebben az időszakban az energiaszektor 13 százalékos hozamot ért el, mivel az olaj, a gáz és a finomított termékek árának erőteljes emelkedése volt tapasztalható.
Az olajalapot 1996-ban hozták létre a norvég olaj- és gáziparból származó bevételek befektetésére, és a norvég központi bankban van elhelyezve. Befektetési stratégiáját a pénzügyminisztérium határozza meg, míg az alap befektetéseinek módját érintő lényeges változtatásokat a parlamentnek kell jóváhagynia. A bizonyított olajtartalékok szerinti listán a skandináv ország a 19. helyet foglalja el, olajtermelésben pedig a 11. helyen található.
