Lotfi Rabaoui 2014 októberében a tunéziai Gabes-i öbölben található kis tengerparti város, Ghannouch melletti sekély homokos vizeken utazott egy csoport helyi halásszal. Ekkor gabalyodott a hálójukba egy rák a Portunus segnis fajból, vagyis egy kék rák, amely egyáltalán nem volt őshonos a régióban. Árulkodó volt, hogy a halászok nem csak egy kék rákot találtak – 24 is beleakadt a hálójukba.

Blue,Swimming,Crab
Fotó: Shutterstock

Rabaoui, a Tunis Egyetem El Manar Természettudományi Karának akkori kutatója érdeklődéssel vizsgálta a felfedezést, ugyanakkor nem tudta, hogy egy évvel később ez a nem őshonos faj nemzeti átokká válik. Nem sokkal ezután felrobbant a kékrák-populáció. Hakim Gribaa helyi halász úgy emlékszik rá, mintha tegnap lett volna: mindenki pánikba esett, az ő fogásainak is 70 százalékát a rákok tették ki, és fogalma sem volt, mit kezdjen velük.

A kék rákok pedig csak szaporodtak, évente négyszer is, nőstényenként 100 ezer utóddal.

 Ráadásul nagyon agresszívak is, tönkreteszik a hálókat, megcsípik a halászokat és más halakat is. 

Akkora rémületet keltettek végül a rákok, hogy elnevezték őket „Daesh”-nek, ami egyben a magát Iszlám Államnak nevező csoport arab rövidítése is.

Callinectes,Sapidus,Aka,Blue,Crab,From,Turtle,Beach
Fotó: Shutterstock

Eleinte teljesen ellehetetlenítették a halászok megélhetésék, halmokban hevertek a kikötőben, vagy inkább visszadobálták őket a tengerbe. Teljesen felforgatták a helyi halászatot, azonban a kezdeti sokk után mára már a régió egyik legkeresettebb tengeri ételévé vált.

A kék rák az indiai-csendes-óceáni vizekből származik, és 1898-ban érte el a Földközi-tengert, körülbelül egy évtizeddel a Szuezi-csatorna megnyitása után. Azóta a rákféléket a Földközi-tenger különböző területein, a levantei medencétől Szicíliáig feljegyezték már.

Sok invazív fajhoz hasonlóan a kék rák is elszaporodott a felszíni vizek felmelegedése és a tengeri forgalom növekedése miatt

– mondta Jamila Ben Souissi, a Mediterrán Tudományos Bizottság tagja.

Valójában a kék rák messze nem az egyedüli betolakodó. A nyúlhal (Siganus rivulatus és Siganus luridus) is meghódította a vizeket. Az eredetileg trópusi, melegebb vizeket kedvelő halfaj arról hírhedt, hogy felfalja az őshonos fajoknak élőhelyet biztosító növényzetet, így 

Görögországban és Törökországban akár 65 százalékkal is csökkentheti az őshonos növénytakarót.

A Földközi-tenger másik új belépője még nagyobb aggodalmat keltett. Az oroszlánhal (Pterois miles) egy rendkívül agresszív, mérgező tüskékkel borított hal. A Földközi-tenger déli és keleti területein telepedett meg, és nagy mennyiségben fogyasztja a kis őshonos halakat és rákféléket (gyomra az eredeti térfogatának 30-szorosára tágulhat). A világ más részein már óriási pusztítást végzett: a Bahamákon mindössze két év alatt 65 százalékkal csökkentette a zsákmányállományt. A francia Nyugat-Indiában pedig évente több mint tízmillió euróra becsülik a halászati ​​és turisztikai iparágakra mért kár költségét.

Összességében a Földközi-tengeren 2021-ben 986 idegen fajt regisztráltak, amelyek 10 százaléka „invazív” kategóriába tartozik, vagyis gazdasági és környezeti károkat okozhatnak.

Az elmúlt évtizedekben robbanásszerűen megnőtt a medencében megtelepedő idegen fajok száma, ami katasztrofális következményekkel jár az őshonos ökoszisztémára nézve

 – írja a WWF jelentése.

Ezen invazív fajok többsége a Vörös-tengerből vagy az Indiai-óceánból származik, és a Szuezi-csatornán keresztül jutnak el a Földközi-tengerbe.

A Földközi-tenger nagyon gyorsan változik

– mondja Ben Souissi, a Mediterrán Tudományos Bizottság munkatársa. A Földközi-tenger hőmérséklete 20 százalékkal gyorsabban emelkedik, mint a globális átlag, és a tengerszint emelkedése 2100-ra várhatóan meghaladja az egy métert. A növekvő hőmérsékletnek köszönhetően pedig könnyedén terjeszkednek a korábban hűvösebb vizekben élő kártékony fajok.

Crab,Dinner,Seafood,Restaurant,In,Thailand
Fotó: Shutterstock

A Földközi-tenger változik, és az egyetlen megoldásunk az, hogy alkalmazkodunk

– mondja Ben Souissi. A halászok is megtanultak együtt élni Tunéziában a kék rákkal. 

Az elmúlt négy évben állami támogatások segítségével kitalálták, hogyan dolgozzák fel és csomagolják a rákot több mint 30 gyárban, és exportálják világszerte.

Ma a kék rák az elsődleges bevételi forrásunk, azt akarjuk, hogy maradjon a vizeinkben

– mondja Hakim Gribaa tunéziai halász.