Ez már tényleg sok, megfenyegette Brüsszel Magyarországot: azt az uniós pénzt is elveheti tőle, amit csak most hagyott jóvá
Újabb uniós pénzeket tarthat vissza Brüsszel, ezúttal a védelmi képességek és az európai biztonság megerősítését célzó hitelprogram, az európai biztonsági eszköz (Security Action for Europe, SAFE) forrásai kerülhetnek veszélybe – derül ki Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője megszólalásából.
Erre használtuk volna a SAFE-pénzeket
Az unió vezető diplomatája szerint az RRF-pénzekhez hasonló korlátokhoz kötnék a SAFE-forrásokat is, így Magyarország hiába kapott 16,2 milliárd eurós keretösszeget a 150 milliárd eurós hitelből, azt nem biztos, hogy meg is kapja – írja az Euractiv. A Nemzetgazdasági Minisztérium kedden azt is közölte, hogy a végül a november 30-i határidőig benyújtott
Nemzeti Beruházási Terv 17,4 milliárd eurót igényelt a a honvédelmi képességek erősítésére és a hazai hadiipar fejlesztésére, de a tárca a hazai beszállítói láncok és innovációs hálózatok megerősítését, a stratégiai autonómia növelését, sőt a költségvetés kamatkiadásainak csökkentését is várja a kedvezményes hiteltől.
A jogállamiság ürügyén venné el a pénzt Brüsszel
Az Európai Bizottsághoz 19 ország nyújtott be terveket, amit a testület véleményezése után az Európai Tanács fogadhat el, a tervek szerint márciusig. Bár szeptemberben Magyarország, Franciaországgal holtversenyben a harmadik legnagyobb allokációt kapta, Kallas szavai szerint könnyen lehet, hogy a jogállamisági kritériumokra hivatkozva azt hazánk mégsem kapja meg.
Mivel a védelem továbbra is nemzeti hatáskör, a források folyósítása után Brüsszelnek kevés lehetősége van a pénzek nyomon követésére. Kallas szerint azonban az RRF esetében alkalmazott elvek a SAFE-források kiosztásánál is alkalmazhatók, így a pénz lehívása különböző reformok és mérföldkövek eléréséhez köthető, akár a jogállamiság területén is. Ez utóbbi a Magyarországnak szánt RRF-források befagyasztásával járt.
Egy másik, az Integritás Hatósághoz címzett beszédben pedig Piotr Serafin költségvetési biztos arról beszélt, hogy minden euró közpénzzel el kell számolni, miközben a visszaélésekkel szemben csak a zéró tolerancia a megengedhető.
