Az eurózóna inflációs kilátásai nem javultak a júliusi kamatemelések óta
– mondta Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja. A szakember utalt arra, hogy a következő hónapban egy újabb jelentős kamatemelést támogatna, még akkor is, ha ez erősítené a recessziós kockázatokat.
A 19 országból álló blokk jegybankja a múlt hónapban 50 bázispontos kamatemelést hajtott végre, hogy visszafogják a két számjegyhez közelítő inflációt. A befektetőket meglepte az emelés mértéke.
„Ez a lépés azonban nem volt elég az inflációs kilátások megváltoztatásához. Önmagában egy sem lenne elegendő az árnyomás megfékezéséhez” – véli Schnabel, aki egyben az EKB piaci műveletekért felelős vezetője. A Reutersnek adott interjújában kifejtette, hogy júliusban az inflációs félelmek miatt 50 bázispontos emelésről döntöttek az EKB tanácsával, de ennek ellenére sem enyhültek az aggodalmaik.
Az elemzők eldöntött ténynek tekintik, hogy az EKB következő kamatdöntő ülésén 25–50 bázispont közötti emelésről fognak dönteni. Schnabel szavai viszont azt sejtetik, hogy még ennél is nagyobb emelést tartana elfogadhatónak.
Az EKB félelmeit az táplálja, hogy a 8,9 százalékos több mint a négyszerese a központi bank 2 százalékos céljának. Ráadásul a fogyasztói árak növekedési üteme még inkább felgyorsulhat annak ellenére, hogy a dráguló energia visszafogja a vásárlóerőt.
„Az inflációs nyomás valószínűleg még sokáig velünk marad, eltart egy ideig, mire visszarendeződik a 2 százalékos célszint környékére” – mondta Schnabel.
Nyakunkon a recesszió
A EKB helyzetét nagymértékben nehezíti, hogy egy olyan helyzetben kell emelnie az alapkamaton, amikor az olajárak megugrása miatt egyre közelebb kerül a blokk a recesszióhoz.
A jegybank szigorítása recesszióval együtt még súlyosabb gazdasági visszaesést idézhet elő.
Isabel Schnabel szerint a recessziós kockázat ellenére muszáj a jegybanknak megfognia az inflációt, mivel véleménye szerint az árnyomás nem fog magától enyhülni.
Az energiaárak növekedése mellett az aszály és az európai folyók alacsony vízállása tovább fokozza a kínálati sokkot,
ami azt jelenti, hogy a gazdasági visszaesés ellenére is magasan marad a fogyasztói árak növekedési üteme. Ennek a problémának a megoldásához az EKB beavatkozására van szükség.
A kamatemelés viszont azzal jár, hogy a hitelfelvételi költségek jelentősen megugranak. Ez a helyzet kifejezetten nagy csapás lesz a blokk eladósodott országai, például Görögország vagy Olaszország számára.
