Amerikában a vállalatok diktálják már az árakat is, és dől a profit
Az amerikai vállalatok adózás utáni nyeresége a második negyedévben éves szinten 41 százalékkal, a pandémia által okozott recesszió óta pedig 17 százalékkal emelkedett – derül ki a Bureau of Economic Analysis (BEA) elemzéséből. A lakosság adózás utáni jövedelme ezzel szemben immár negyedik negyedéve egyfolytában mérséklődik.
A nem pénzügyi vállalati szektor éves bruttó hozzáadott értéke 13 ezer milliárd dollár körül van. A hozzáadott érték a vállalat költségei és az árbevétel közötti különbség.
A BEA számításai szerint minden egyes dollárnyi hozzáadott értékből a munkavállalók 59 centet kapnak, az adók és egyéb kis költségek 28 centet visznek el, a tulajdonosoknak így 13 cent adózás utáni nyeresége marad.
A bruttó hozzáadott értékre vetített profitmargin a második negyedévben 13,5 százalék volt 2021-ben, s azóta annak ellenére sem csökkent jelentősen, hogy az infláció 40 éves csúcsra szökött fel. Amikor utoljára ilyen magas fogyasztói áremelkedést regisztrálnak az USA-ban, az árrések feleekkorák voltak. A pandémia előtt a margin egyetlenegyszer sem haladta meg a 13 százalékot, s csupán kétszer járt 12 százalék közelében: 1949-ben és 1965-ben. A pandémia által okozott recesszió végét követő nyolc negyedév során viszont az árrés a 13 és a 12 százalékot egyaránt háromszor is meghaladta.
De akkor mi hajtja az inflációt?
A BEA által közzétett adatok jókora léket vágnak a jelenleg elfogadott inflációs teóriákon. Ezek ugyanis azt állítják, hogy az árak azért magasak, mert a háztartások rendelkezésére túl sok elkölteni való pénz áll. Ha emelkednek a bérek, akkor a kereskedőknek és a szolgáltatóknak megvan a lehetősége arra, hogy emeljék áraikat.
Ennek nyomán viszont a munkavállalók megélhetési költségei emelkednek, ami újabb béremelési követelésekre sarkallja őket – vagyis kialakul egy ár-bér spirál. Hagyományosan ez az elmélet áll a jegybankok – például most a Federal Reserve – monetáris politikájának szigorodása mögött is.
A központi bank igyekszik a háztartások keresletét visszafogni, ezen keresztül megakadályozni a lakosságot abban, hogy több árut és szolgáltatást vásároljon, mint amennyit a gazdaság megtermel.
A MarketWatch elemzése szerint mostanában elterjedt – főleg demokrata körökben – egy új inflációs elmélet is, amely a vállalati profitokat helyezi reflektorfénybe.
E szerint a pandémia ebből a szempontból is megtörte a korábbi összefüggéseket, a vállalatok visszanyerték ármeghatározási képességeiket.
Márpedig ha egy vállalat képes árat emelni anélkül, hogy annak nyeresége látná kárát, akkor meg is fogja ezt tenni. A BEA által közzétett adatok pont ezt igazolják: magasabb áron értékesítenek az amerikai vállalatok, és ez nem érinti profitabilitásukat.
De mi a helyzet a munkavállalókkal? A BEA szerint az órabérek az idei első félévben éves szinten 1,5 százalékkal csökkentek – reálértéken, az inflációval kiigazítva –, s így 2,3 százalékkal maradnak el a pandémia előtti szinttől.
