Szinte az egész északi féltekét, Európát, Kínát és az Egyesült Államokat is tartós hőség és aszály sújtja, kritikus szintre süllyedt a folyók, például a Rajna vízszintje. Sokan kerestek menedéket a meleg ellen egy adag alkoholos italban, és úgy tűnik, hogy a növényeknek is pontosan erre lenne szükségük. A Plant and Cell Physiology című szaklapban megjelent tanulmány legalábbis azt sugallja, hogy az etanol – vagy alkohol – akár két hétig is segít túlélni a növényeknek víz nélkül.

Aszály szárazság eső hiánya öntözés kukorica napraforgó termőföld Észak-Alföld2022.07.01fotó: Németh András Péter / Szabad Föld
Fotó: Németh András Péter / Szabad Föld


A növények természetes módon termelnek egyértékű alkoholt, vagyis etanolt, ha nem kapnak elég vizet. Bár ennek az oka egyelőre nem ismert, a tény vezette arra a feltételezésre a japán Riken kutatóintézet fenntartható erőforrások kutatásával foglalkozó munkatársait, hogy az alkohol megvédheti őket a kiszáradástól. „A felfedezésre olyan vegyületek keresése során jutottunk, amelyek ellenállóvá teszik a növényeket a stresszel szemben” – nyilatkozta a CNN-nek Szeki Motoaki, a tanulmány vezető szerzője.
Az eredmény nem csupán a kertészek számára fontos, hanem azoknak a nagy gazdaságoknak is, amelyek olyan létfontosságú élelmezési cikkeket termesztenek, mint a rizs és a búza. A szárazságnak ellenálló gabona elterjedése ugyanis segít garantálni az élelmiszer-biztonságot, ami kiemelt jelentőségű a világ sok részén, különösen most, amikor a szélsőséges időjárás okozta ellátási nehézségeket tovább fokozza az ukrajnai háború. 

A kutatók szerint az etanol hasznos és egyszerű mód a termés növelésére az egész világon aszály vagy vízhiány esetén, ráadásul a legolcsóbb megoldás is, mivel nincs szükség genetikai módosításra.

Petróczki Tamás gazdasága Penészlek aszály csapadékhiány tehén szarvasmarha tartás nehézségei mezőgazdaság agrárium állattartás 2022 08 18 Fotó: Kállai Márton / Szabad Föld
Fotó: Kállai Márton / Szabad Föld


A vizsgálatok során búzát és rizst vetettek, rendszeresen öntözték a növényeket, aztán a terület egy részén három napon keresztül etanolt juttattak a földbe. Ezután két hétig egyik területet sem öntözték, és kiderült, hogy a „részeg” növények jobban bírták, mint a „józanok”. 

Az etanollal kezelt búza és rizs 75 százaléka túlélte, miután újra öntözni kezdték, míg a másik csoportból ez csak 5 százalékra volt igaz. 

Szeki azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az etanolt módjával szabad csak használni, mert a magasabb koncentráció gátolja a növények növekedését. Más szóval ne próbálják ki otthon!
A kutatás során azt is megfigyelték, hogyan védi az etanol a növényeket. A kis termetű, kísérleteknél gyakran használt lúdfűnél felfedezték, hogy amikor megvonták a vizet, és etanollal kezelték, a gázcserenyílások bezáródtak, így megőrizték a nedvességet. Szeki és kollégái tanulmányozták a lúdfű génexpresszióját is, vagyis azt a folyamatot, amely egy fehérjét szintetizál az információ felhasználásával egy génben, és megállapították, hogy az etanollal kezelt növények már akkor úgy kezdtek viselkedni, mintha szárazság érte volna őket, mielőtt ténylegesen megvonták volna tőlük a vizet. Ez a génexpresszió előnyt ad a növényeknek a szárazságra való felkészülésben – magyarázta Szeki, hozzátéve, hogy az etanolt a növények az energiatermeléshez szükséges cukrok előállítására is felhasználják. A kutató és csapata hamarosan megkezdi az etanol tesztelését valódi szántóföldeken vetett növényeken.