A Gazprom az előzetesen bejelentettnek megfelelően hajnalban leállította az Északi Áramlat 1. vezetéket az egyetlen, a portovajai kompresszorállomáson még működő turbina karbantartása miatt. Az európai kormányok azonban most is, akárcsak júliusban, attól tartanak, hogy a háromnaposra tervezett munkálatokat meghosszabbítják bosszúként a nyugati szankciókért. Az amerikai Goldman Sachs azonban arra számít, hogy ez nem történik meg. Alapfeltevésük szerint ugyanis halasztás esetén megszűnne a meglepetés eleme, és csökkenne a bevétel, míg a Gazprom az alacsony vagy időnként nullára visszaeső gázszállítással fokozhatja a piaci volatilitást és az Európára nehezedő politikai nyomást.
A volatilitás szerdán is látszott, az Európában irányadó TTF holland gáztőzsde határidős jegyzéseiben délelőtt 269 és 284 euró között mozgott egy megawattórányi gáz ára.
A vezetéken már korábban is csak a megszokott mennyiség 20 százalékát szállították, az tagállamai azonban így is jól haladnak a gáztárolók feltöltésével. Németországban például 85 százaléknál tartanak, és más forrásokból is vásárolnak, többek között cseppfolyósított földgázt (LNG). Klaus Müller, a német hálózatot szabályozó hatóság (Bundesnetzagentur) vezetője szerint így jobban felkészültek. „Vehetünk ki gázt a tárolókból a télen, takarékoskodunk a gázzal (és ezt folytatnunk is kell!), épülnek az LNG-terminálok, és Belgiumnak, Hollandiának, Norvégiának (és hamarosan Franciaországnak) köszönhetően jön a gáz” – írta a Twitter-oldalán.
Ha Moszkva mégis tovább korlátozza az európai gázszállítást, azzal fokozódni fog az energiakrízis, amely tavaly augusztus óta több mint 400 százalékkal megemelte a nagykereskedelmi gázárakat, és megélhetési válságot okozott, arra kényszerítve a kormányokat, hogy milliárdokat költsenek a terhek enyhítésére. A gáztárolók feltöltése pedig elemzők szerint nem elég a tél kihúzására. A brit Aurora Energy Research szerint a teljesen feltöltött tárolók legjobb esetben három hónapra biztosítják a szükséges gázmennyiséget. Németországban, amely a teljes uniós tárolókapacitás majdnem negyedével rendelkezik, ez az idő 80-90 nap – átlagos fogyasztás esetén.
„A kereslet csökkentése fontosabb ebben a válsághelyzetben, mint a tárolókapacitás” – mondta a Reutersnek ezzel kapcsolatban Simone Tagliapietra, a Bruegel intézet vezető kutatója.
Ezt erősítették meg az ICIS adatelemző modellszámításai is, amelyek szerint az európai tárolók márciusra kiürülnek, ha nem fogják vissza a fogyasztást, még akkor is, ha nem lesz szokatlanul hideg a tél, és egész idő alatt érkezik orosz gáz. Az ellátási válság elkerüléséhez az kell, hogy az országok minden hónapban 15 százalékkel kevesebb gázt használjanak, mint az ötéves átlag. Ebben az esetben a tárolók a tél végére 45 százalékig lesznek tele, ha jön orosz gáz, és 26 százalékig, ha októberben megszakítják a szállítást. Orosz gáz és a fogyasztás agresszív csökkentése nélkül a télen áramkorlátozásokra kell felkészülniük a háztartásoknak és az iparnak is, márpedig egyelőre semmi jele, hogy a magas árak ellenére a szükséges mértékben esne vissza a fogyasztás.
Az uniós tagállamok júliusban megállapodtak, hogy a télen a 2017 és 2021 közötti időszak átlagához képest 15 százalékkal csökkentik a fogyasztást. Ehhez képest augusztus első felében az ICIS adatai szerint 11 százalékot értek csak el. Németországban ugyan júliusban 21 százalékkal esett a fogyasztás, előtte azonban egyetlen olyan hónap sem volt, amikor meghaladták a 14 százalékot, miközben Matthias Buck, az Agora Energiewende európai igazgatója szerint 20-25 százalékra lenne szükség.
