Év végéig közel 40 GW napelemet telepítenek Európa-szerte, mivel a kontinens igyekszik a megújuló energiaforrások elterjesztésére és az orosz gázról való leválásra – közölte az öreg kontinensen a napenergiát népszerűsítő SolarPower Europe (SPE) páneurópai szervezet.
A várakozásokat felülmúló, több mint 39 GW-os napelemes teljesítmény jelentős ugrás a tavalyi 27 GW-hoz képest, amely szintén évtizedes telepítési rekordot jelentett.
Oroszország ukrajnai invázióját és az azt követő energiaár-emelkedést követően az európai kormányok az orosz energiaimporttól való függőségük csökkentésének eszközeként tekintenek a területre, és megkezdték a megújuló energiaforrások kiépítésének felgyorsítását.
Az SPE szerint Oroszország az energiaellátás „fegyverré tételével” az idén felgyorsította a megújuló energiaforrások elterjedését a régióban. A mintegy 39 GW többletnapelemes PV-mennyiség 4,6 milliárd köbméter orosz gáznak felel meg.
Minden telepített napelem és egyéb megújuló energiát termelő beruházás csökkenti a felhasznált fosszilis tüzelőanyagot, amit elsősorban Oroszországból hozunk be
– mondta Walburga Hemetsberger, az SPE vezérigazgatója.
„Az európai pótlólagos napenergiának a nehéz téli időszakra tekintettel a lehető leggyorsabban ki kell épülnie” – tette hozzá.
Május 18-án, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára, az EU bemutatta frissített uniós napenergia-stratégiáját, amely az átfogó REPowerEU program részeként
2025-re 400 GW, 2030-ra pedig közel 740 GW napenergia-hasznosítást tűzött ki célul.
Az Európai Bizottság a napelemeket az önállósodási és az energiaszuverenitás kialakítására irányuló törekvések főszereplőjének nevezte, de a Wood Mackenzie elemzői a közelmúltban arra figyelmeztettek, hogy a cél elérése veszélybe került a magas nyersanyagköltségek, a logisztikai kihívások és az emelkedő modulárak miatt.
Mindezek mellett Dries Acke, az SPE szakpolitikai igazgatója szerint az ágazat előtt álló igazi kihívás a kritikus készséghiány, ami azzal a kockázattal járhat, hogy nem lesz annyi telepítő és projektfejlesztő, amennyire szükségünk lenne. „Ezt pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni az európai energiabiztonság stratégiai tervezésénél” – folytatta.
Hasonló hírt közölt a napokban az Európai Hőszivattyúszövetség is, amely szerint
2021-ben 34 százalékkal nőtt a hőszivattyúk eladása Európában.
A legerősebb növekedést Lengyelország (87 százalék), Írország (69), Olaszország (63), Szlovákia (42), Norvégia (36), Franciaország (36) és Németország (28 százalék) piaca mutatta. Az öt legnagyobb európai hőszivattyúpiac Franciaország (537 ezer darab), Olaszország (382 ezer), Németország (177 ezer), Spanyolország (148 ezer) és Svédország (135 ezer) volt.
Ez a 2020-as 1,62 millióhoz képest markáns bővülés, és 16,98 millióra növeli az európai hőszivattyúk összesített számát, ami a földrész fűtési piacának mintegy 14 százalékát teszi ki.
Ezek a számok jövőre újfent az egekbe szökhetnek, ahogy az orosz gáz mellőzését célzó REPowerEU terv és a hőszivattyúkkal kapcsolatos ambiciózus célkitűzések beindulnak
– mondta Jozefien Vanbecelaere, az Európai Hőszivattyú Szövetség uniós ügyekért felelős vezetője.
„Az alkatrészellátás terén azonban korlátokat látunk, ami visszafoghatja a bővülést – fűzte hozzá. – Ezért szükséges egy uniós hőszivattyú-felgyorsítási cselekvési terv kidolgozása, amely a zökkenőmentes növekedést biztosítva kiküszöböli a szűk beszállítói keresztmetszeteket.”
