Újabb jelentős energiaszámla-növekedéssel néznek szembe a brit háztartások. Az újabb körös emeléssel viszont az a fő probléma, hogy ekkora összegeket a lakosság jó része képtelen kifizetni. A mostani támogatási csomagot sokan elégtelennek tartják, ugyanakkor gyors döntés ezen a téren nem várható, ugyanis a további tervezést legalább szeptember 5-ig, az új miniszterelnök beiktatásáig elhalasztották. Közben 

nemzeti vészhelyzetnek minősítették az idei télre várt energiaár-emelkedést. A döntés nem megalapozatlan: a gáz- és villamosenergia árának megugrása legalább akkora pénzügyi fenyegetés a szigetországban, mint a koronavírus-járvány.


Az előrejelzések is aggasztóak: a számlák emelkedése a háztartások többségét tüzelőanyag-szegénységbe taszíthatja, megterheli a költségvetést, és zuhanás okoz a kiskereskedelemben, a vendéglátóiparban, és a turisztika területén.

Shoppers walk along Oxford Street in central London on August 17, 2022. - British inflation surged to a new 40-year high in July on soaring food prices, official data showed Wednesday, adding to a cost-of-living crisis as the country faces the prospect of recession. (Photo by CARLOS JASSO / AFP)
Fotó: Carlos Jasso / AFP


 

A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy míg egy átlagos háztartás 2021 októberében 1400 fontot fizetett az energiáért, ez az összeg – támogatások nélkül –, az 5456 fontot is elérheti a következő hónapokban a Auxilione tanácsadó cég számításai szerint. 


Az Egyesült Királyság gázszükségletének mindössze 3 százalékát szerzi be Oroszországból, szemben az európai kontinens 35-40 százalékával, csővezetéken csatlakozik Európa többi részéhez, és jelentős importra szorul. A szigetország gázigénye jelentős, a lakosság legnagyobb része gázzal fűt, és az elektromos áram harmadát is földgázerőművek szolgáltatják. A függő helyzet miatt a magas árakhoz az Európát sújtó aszály is hozzájárult, ugyanis a kisebb vízhozam miatt az öreg kontinens vízerőművei kevesebb energiát állítottak elő, és az atomerőművek nem tervezett leállása is csökkentette a kínálatot – hangsúlyozta Joanna Fic, a Moody’s alelnöke a CNBC-nek.

2021 eleje óta 31 brit energiavállalat bukott meg a nagykereskedelmi árak megugrása miatt,

ügyfelei pedig más piaci szereplőkhöz kerültek át. A fennmaradó beszállítók 69 fonttal emelték meg az 1971 fontos árplafont, amit októberben ismét felülvizsgálnak. Ugyanakkor az árplafon rendszerét alkalmatlannak tartják arra, hogy megakadályozza a további áremeléseket. Az Ofgem szabályozó hatóság szerint a felső határt 2019-ben vezették be, hogy megvédjék a szolgáltatót rendszeresen cserélő fogyasztókat a túl magas áraktól, de arra nem használható hatékonyan, hogy a piaci árak begyűrűzésétől megvédje a fogyasztókat.


 

Újabb csontvázak hullhatnak ki


 

Kisebb szolgáltatók még kieshetnek, de a többség átvészeli a mostani vihart

 – hangsúlyozta Nicolas Bouthors, a párizsi székhelyű AlphaValue részvénykutatási elemzője a CNBC-nek. Az azonban kétségtelen, hogy milliók küzdenek majd a számláik kiegyenlítésén. A kormány eddig egyszeri, 400 fontos támogatást nyújtott minden háztartásnak, a további 650 font kifizetésére már csak a hátrányos helyzetűek számíthatnak, újabb 300 fontot pedig a nyugdíjasok kapnak.

A frissített előrejelzések fényében ez most nagyon kevésnek tűnik. A háztartások nehéz helyzete mellett a közüzemek adósságállománya is meg fog ugrani

– hangsúlyozta a Moody’s illetékese.


Sürgős lépések vs. politikai csatározások


Abban mindenki egyetért, hogy gyorsan lépni kell, de a brit miniszterelnök-jelöltek, Liz Truss és Rishi Sunak sárdobálással és a másik terveinek kritizálásával vannak elfoglalva. Mindkét politikus azt mondta, meg kell várni, amíg az Ofgem kihirdeti az újabb árplafont, és a szeptemberi választások után térnek majd vissza a kérdésre. Az Investec olaj- és gázkutatási részlegének vezetője szerint a probléma hasonló mértékű, mint a Covid volt, tehát „kormányzati beavatkozást igényel”. Piper szerint az ágazat összeomlik, ha újabb veszteségeket szenved el, és az sem zárható ki, hogy a piaci árak évekig magasak maradnak, így tehát válaszokat kell adni a helyzetre. 

A szolgáltatók rugalmasak lesznek a számlák befizetését illetően, de a profitjuk megnyirbálása kizárólag rövid távú megoldás lehet, ugyanis mindenki egészséges energiaszektort szeretne látni a mostani válság után is

– tette hozzá.


 

Lehetséges tervek


Rishi Sunak eddig az áfa csökkentése mellett tette le a voksát. Emellett 5 milliárd fontnyi támogatást ajánlott fel az alacsony jövedelműek számára, és kiterjesztené az energiavállalatokra kivetett rendkívüli adót is. Truss az eddigi nyilatkozatai alapján kizárná a kedvező jövedelmi helyzetben lévőket a 400 fontos támogatásból, és széles körben csökkentené az adókat, illetve felfüggesztené az energiaszámlákra kivetett zöldadót is.