Megvédte a gázilletékről szóló német törvényjavaslatot Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter és alkancellár, de elismerte, hogy hiba csúszott a koncepcióba. A zöldpolitikus újabb módosítással javítaná ki a félresikerült rendelkezéseket.
Habeck a Deutschlandfunk rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a törvényjavaslat összeállításakor a német gázellátás összeomlásának megakadályozására fókuszáltak, de
nem fordítottak elég figyelmet az „ingyenélők”, azaz az olyan energiavállalatok problémájára, amelyek a gázárak emelkedéséből profitálnak.
Ki kell lökni ezeket az ingyenélőket a kedvezményezetti körből – fejezte ki magát Habeck. Az alkancellár szerint számos eszközzel megakadályozható, hogy a nyereséges cégek ne kapják meg az illetéket. Például csak a németországi gázellátás szempontjából releváns vállalatok részesülhetnének belőle, vagy feltételül kellene szabni, hogy a vállalaton belül a gázüzletágnak el kell érnie egy bizonyos arányt.
Habeck arra is rámutatott, hogy az illetékből támogatott vállalatok nem fizethetnének sem bónuszokat, sem osztalékot. Ahhoz pedig, hogy egy céget támogassanak, minden üzleti könyvét nyilvánosságra kellene hoznia. Ez pedig szerinte önmagában is elég lehet ahhoz, hogy
kigyomlálják ezeket a vállalatokat.
Az illeték célja egyébként az, hogy kompenzálja a nagy importőröknek, mint például az Unipernek az orosz gázszállítások korlátozása miatt elszabadult költségeit, ezáltal megmentve őket a csődtől, az energiarendszert pedig az összeomlástól. Októbertől ezért minden gázfogyasztónak további 2,4 cent illetéket kell fizetnie kilowattóránként, ám sajnos a javaslatot úgy fogalmazták meg, hogy a gazdaságilag jól teljesítő vállalatok is profitálhatnának belőle.
A gázilleték nem hiba – mondta Habeck. Ez egy szükséges eszköz ahhoz, hogy a magas árakat „a lehető legigazságosabban osszuk el Németországban”. Eközben a polgárok számára könnyítéseket is biztosítanak – tette hozzá.
A gázilleték nélkül a gázimportőrök aligha tudnák megőrizni hitelképességüket, ezért nem kapnának többé hitelt, és így gázt sem tudnának beszerezni.
Habeck amúgy az extraprofitadót is támogatná, mert az szerinte lehetővé tenné a többletnyereség lefölözését mindaddig, amíg a villamosenergia-piacot nem reformálták meg. Hozzátette, a szövetségi gazdasági minisztérium jelenleg intenzíven dolgozik egy ilyen reformon.
A törvény egyik első kritikusa egyébként Lars Klingbeil, az SPD frakcióvezetője volt, aki az ARD tévécsatorna reggeli műsorában hétfőn tette szóvá, hogy olyan vállalatok kérvényezik ezt a gázilletékből befolyó pénzt, amelyek milliárdos nyereséget termelnek.
Ez pofátlan élősködés
– bírált Klingbeil.
Nem fukarkodott azonban a bírálatokkal az ellenzéki CDU–CSU-frakció sem. Mario Czaja, a kereszténydemokraták főtitkára kijelentette:
A gázilletékről szóló törvényjavaslatot rendkívül hevenyészettnek tartjuk, ráadásul antiszociális, és nem jut el azokhoz a vállalkozásokhoz, amelyeknek a tehermentesítésére hivatott. A CDU egyetért azzal, hogy az Unipert támogatni kell, azonban 3,5 milliárd euró jutna a gázilletékből az olyan vállalatoknak is, amelyek az első fél évben szinte folyamatosan magas nyereséget értek el. Ráadásul a fogyasztókra sózott teher és a rászorulókat kompenzáló könnyítés esedékessége időben nem esik egybe. Az illetéket már idén október 1-jétől fizetni kell, az viszont még mindig nem világos, hogy mikor érkezik a könnyítés a rászorulók számára.
