Közel a megállapodás Irán és az Egyesült Államok között a 2015-ös atomalku újjáélesztése kapcsán – közölte vasárnap este Enrique Mora, aki az Európai Uniót képviseli a tárgyalásokon a The Wall Street Journal tudósítása szerint.
Azonban Teheránnak el kell döntenie, hogy képes-e együtt élni az ENSZ évek óta tartó, az ország nukleáris programját érintő vizsgálatával.
Ennek ellenére Mora reményét fejezte ki a tárgyalások sikerét illetően és előrehaladásról is beszámolt. A megállapodás végső szövegét azonban nem csak Iránnak és az Egyesült Államoknak, de a többi résztvevőnek, Oroszországnak, Kínának, Franciaországnak, Nagy-Britanniának és Németországnak is jóvá kell hagynia. A vezető francia, brit és német delegáltak jelenleg nem tartózkodnak a megbeszéléseknek helyet Bécsben.
Óriási a feszültség az iráni atomalku miatt, hamarosan eldől: háború vagy béke lesz belőleA megállapodásból 2018-ban léptette ki az Egyesült Államokat Donald Trump akkori elnök. Azóta is áll a bál, de pontosan mit is tartalmazott az eredeti alku? |
A tárgyalások már 16 hónapja tartanak az osztrák fővárosban arról, hogy Washingtonnak és Teheránnak milyen lépéseket kellene tennie, hogy feléleszthető legyen a perzsa ország atomprogramját felügyelő 2015-ös egyezség, amelyet 2018-ban rúgott fel a Trump-adminisztráció. Irán válaszul egy évvel később kezdte el megszegni a megállapodás nukleáris vonatkozásait és jelentősen fokozta nukleáris tevékenységét.
Noha a felek márciusban közel jártak az egyezséghez, a tárgyalások végül elakadtak, és csak múlt csütörtökön kezdődtek újra,
miután Irán engedett az ország Forradalmi Gárdáját érintő szankciók kérdésében. Az iráni hadsereg elit alakulatát a szankciók azért is érintik, mert együttműködik jó néhány terrorszervezettel.
Azonban Teherán azzal a követeléssel érkezett a tárgyalásokra, hogy az ENSZ alá tartozó Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) fejezze be három éve tartó, be nem vallott nukleáris anyagok után kutató vizsgálatával az országban. Több nyugati diplomata szerint Irán hajthatatlannak tűnik a kérdésben.
A perzsa ország mindvégig ragaszkodott azon állításához, amely szerint sosem kívánt atomfegyvereket fejleszteni, a program célja békés, ám végig akadályozta az ügynökség munkáját és nem adott hihető válaszokat annak kérdéseire. Nyugati tisztviselők szerint viszont az IAEA-val való együttműködésre szükség van, ezért a vizsgálat lezárása érdekében nem kívánnak nyomást gyakorolni vagy annak lefolytatására fix határidőt kitűzni. Egy nyugati diplomata szerint az a szövegtervezet, amelyen dolgoznak, nem tartalmaz utalást a vizsgálat lezárásáról szóló iráni követelésekre.
Mivel hétfő a síita muszlimok egyik szent napja, az Asura, a hivatalos tárgyalások szünetelnek, de
a tervek szerint a napokban megszülethet a végső megállapodás szövege.
Ugyanakkor azt nem tudni, hogy az iráni delegációt vezető Ali Bagheri-Kaninak vissza kell-e térnie Teheránba a megállapodás jóváhagyása érdekében.
Az orosz küldöttséget vezető Mihail Ulvanov szerint is napok, nem pedig hetek kérdése az alku megkötése, míg az iráni külügyminiszter, Husszein Amir-Abdullahian vasárnap arról beszélt, hogy csak Washington rugalmasságán és realizmusán múlik az egyezség.
Bár az iráni olaj a szankciók ellenére eljut a világpiacra, a BP adatai szerint az alku 2018-as kudarcát követően a perzsa ország termelése több mint napi egymillió hordóval esett vissza.
