BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Atom- és vízerőművek a potenciális célpontjai az orosz ellencsapásoknak

Az ukrán előrenyomulásra Moszkva energiatermelő létesítmények, köztük atomerőművek elleni támadással válaszol. A két hadviselő fél, ahogy eddig is történt, egymást vádolja.

Kulcsfontosságú ukrán (polgári) infrastruktúra-elemek elleni támadásokkal válaszolna Moszkva a kijivi (Kijev) csapatok elmúlt napokban elért katonai sikereire. Ebbe az irányba mutatnak a több mint félmilliós ukrán nagyváros, Krivij Rih vízzel való elárasztását célzó, gátak elleni rakétatámadások. De ide sorolható az Európa legnagyobb atomerőművét, a zaporizzsjait körülvevő területek harcmezővé változtatása is. Ukrajna az oroszországi megszállókat, az oroszok viszont az ukrán csapatokat vádolják az erőmű, és annak két legérzékenyebb eleme, a hűtőszivattyú-rendszerek és a kimerített sugárzó fűtőelemek tárolóhelyiségeinek támadásával. 

A Ukrainian town is in the shadow of a vulnerable nuclear power plant, VARASH UKRAINE - MARCH 25 The cooling towers of the Rivne nuclear power plant are seen on March 25, 2022 in Varash, Ukraine. Varash, a city built to house workers and serve the plant, sits next to it and is vulnerable to Russian attack. It also is less than 90 miles from the Belarus border which has served as a staging ground for Russian troops invading and attacking Ukraine. (Photo by Michael Robinson Chavez/The Washington Post via Getty Images)
Fotó: The Washington Post / Getty Images

Ukrajna atomerőművei potenciális célpontok egy őrült, Ukrajna és Európa sorsával, a sugárzásveszéllyel nem törődő katonai akcióban – figyelmeztet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) augusztusi jelentése. Megjegyzendő, hogy a nem működő Csernobil kivételével valamennyi atomreaktor a biztonságosabb, újabb technikai megoldásokat alkalmazó, nyomott vizes típushoz tartozik (VVER – angolul PWR). Valamennyit a Roszatom, illetve alvállalatai építették, döntően a szovjet időkben. 

Az ukrajnai atomerőmű-hálózat a következő elemekből áll:

1. Csernobil – a legismertebb. 2000 óta mind a négy reaktora le van állítva. 

2. Rivne – négy reaktora van. Ebből 2022 augusztusában a NAÜ közlése szerint három volt rákötve Ukrajna elektromos hálózatára.

3. Hmelnyickij – két reaktor. Mindkettő működik, áramot termel, ami az ukrán országos hálózatba van bekötve. 

4. Dél-ukrajnai – négy reaktor. Ebből három működik, hálózatba van kötve.

5. Zaporizzsja – hat reaktor. Ebből kettő 2022. augusztus 23-án még az ukrán országos hálózatba termelt áramot. Később a harci cselekmények miatt mindkettőt lekapcsolták és leállították. 

 

Vízlépcsők láncolata

A 2022-es év elején még működő tíz atomreaktorból szeptember közepére már csak nyolc üzemelt. Valamennyi a kijevi kormány által szilárdan ellenőrzött területen van, messze a frontvonalaktól, de az oroszok légi, szárazföldi vagy vízi indítású cirkálórakétáinak a hatótávolságán belül. Ezeket a múlt században, a szovjet időkben építették, majd Ukrajna függetlenné válása (1991) után a Roszatom folytatta az építést, korszerűsítést egészen 2014-ig, Kijev és Moszkva teljes szakításáig, a Krím elfoglalásáig, a Donbaszban a két szakadár „népköztársaság” megteremtéséig. 

Ukrajna legnagyobb folyóján, a Dnyiprón (Dnyeper) is a szovjet időkben, az 1950-es évektől kezdődően létesítették, korszerűsítették a hat vízlépcsőt, amelyek egyben villamosenergia-termelő vízerőművek. 

Közülük a legalsó, a Fekete-tengerhez legközelebbi a Nova Kahovkában lévő Kahovka Vízerőmű, 351 megawattos teljesítménnyel (amelyet az ukrán védők manapság is rendszeresen lőnek). Krivij Rih városa is kap az erőmű által előállított áramból. Emellett a Kahovka biztosítja a Dnyiprón folyással felfelé, mintegy 140 kilométeres szakaszon a hajózáshoz szükséges vízmennyiséget, mélységet – és a Zaporizzsjai Atomerőmű fénykorában a hat működő atomreaktorhoz a szükséges hűtővízmennyiséget. 

A Dnyiprón felfelé haladva a következő, duzzasztásos módon működő vízerőmű a Dnyipro, amely 1569 megawattos teljesítményével Ukrajna legnagyobb vízerőműve. Hétméteres szintkülönbségnek kell lennie az erőmű folyással szembeni felső és a duzzasztógát utáni alsó vízszintje között ahhoz, hogy az erőmű megfelelően működhessen. Akárcsak a Kahovka erőműnél, itt is a duzzasztógát tetején húzódik a Dnyipro két partját, egyben Zaporizzsja városa két részét összekötő közúti híd. 

This photo taken on May 20, 2022, shows Russian servicemen patrolling at the Kakhovka Hydroelectric Power Plant, Kherson Oblast, amid the ongoing Russian military action in Ukraine. (Photo by Olga MALTSEVA / AFP)
Orosz katonák a kahovkai vízerőműnél. Fotó: Olga Maltseva / AFP

Tartani lehet tőle, hogy ha a harcok áthúzódnak Zaporizzsja városa közvetlen közelébe, valamelyik félnek érdekében áll majd a duzzasztógát tetején lévő közúti híd bombázása. Ami még nagyobb károkat okozhat, mint a Kahovka Erőmű duzzasztógátján haladó közútnak az ukrán rakéta- és csöves tüzérség általi szándékos megrongálása. Zaporizzsjától folyásirányban felfelé mintegy 80 kilométerre, Dnyipro (Dnyepropetrovszk) városa felett néhány kilométerrel működik a kahovkaihoz hasonló teljesítményű Kamianszke Vízerőmű. A duzzasztógát tetején nemcsak közúti hidat, de magasfeszültségű vezetékrendszert, vasúti hidat, sőt hatalmas darukkal teherpályaudvart, átrakó csomópontot alakítottak ki. 

Sokoldalúsága miatt ez a Dnyipro folyón lévő duzzasztógátak közül talán a legérzékenyebb potenciális katonai célpont.   

A következő vízlépcső a Kremencsuk Vízerőmű (633 megawatt), majd a főváros előtti utolsó a Kanyivi Vízerőmű (444 megwatt). Kremencsuk és Kanyiv között, mintegy 100 kilométeres szakaszon a Dnyiprót több mint 20 kilométer szélességűre duzzasztották. A folyón létesített vízlépcsők sorát a Kijivi Vízerőmű (440 megawatt) zárja. 

 

Az ukránok is támadják az infrastruktúrát

A vízerőművek közül Ukrajnában a legnagyobbak a Dnyiszter (Dnyeszter) folyóhoz kötődnek. Vízlépcső- (kaszkád) rendszerben működik a Kijevtől a fekete-tengeri torkolatig még a szovjet időkben megépített hat vízerőmű. A duzzasztott folyószakaszok egymástól függenek, és kiemelkedő mérnöki teljesítmény a Dnyiprón működő féltucatnyi vízerőmű vízszintjét úgy összehangolni, meghatározni a szárazabb nyári időszakban, hogy sem az energiatermelés, sem a folyami hajózás érdekei ne sérüljenek. 

Megjegyzendő, hogy a polgári infrastrukturális létesítmények támadásának taktikája az ukrán védőktől sem teljesen idegen. Az egyik legfontosabb vízügyi létesítmény, a nova kahovkai elleni sorozatos rakétatámadások ezt igazolják. Noha a deklarált cél a duzzasztómű gátja tetején haladó közút járhatatlanná tétele, az orosz csapatok átkelésének, utánpótlásának a megakadályozása volt, a becsapódó rakéták megrongálhatták-rongálhatják a sérülékenyebb zsilipeket is.

 Ez esetben a Dnyipro folyó vízszintje több métert zuhanhat, beláthatatlan következményekkel. 

Veszélybe kerülhet például a folyón felfelé néhány kilométerre lévő zaporizzsjai atomerőmű hűtése, s ennek nagyon súlyos következményei lehetnek. 

Ukrajna a víz- és atomerőműveivel az elmúlt csaknem száz évben Európa egyik legjelentősebb energiabázisává vált. Kijiv, noha szorongatott háborús helyzetben van, felajánlotta az EU-nak, hogy villamosenergia-szállításokkal támogatja a tagállamait. Ukrajna, amely szinkronizálta elektromos ellátórendszerét az EU-val, 2022 derekán az amerikai energiaügyi minisztérium (DoE) közlése szerint Románián keresztül megindította a villamos áram exportját az unióba. 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.