Miközben már az európai iparban kongatják a vészharangot, és keresik a lehetőségeket, hogy miképpen tudják pótolni az esetlegesen kieső orosz gázt, a kiskereskedelemnek is fel kell készülnie, hogy spórolnia kell az energiával.
A kulcs a legnagyobb afrikai élelmiszer-kereskedő lánc, a Shoprite Holdings vezetője szerint a fejlesztéseken, az előre tervezésen és a felkészülésen van. Az európai kiskereskedelmi szektort persze hideg zuhanyként éri az orosz gáz esetleges elapadása, és az egekbe szökő rezsiszámlák is már láthatóan gondot okoznak az ágazat szereplőinek.
A Shoprite vezérigazgatója azt tanácsolja az európai kiskereskedőknek, hogy készüljenek fel, tegyék meg a szükséges beruházásokat.
Vészforgatókönyvekkel kezelhetők az energiaellátás megszakadásából eredő fennakadások.
A rég nem látott nehéz helyzetet az is érzékelteti, hogy az Associated British Foods, a Primark tulajdonosa jövőre profitcsökkenést vár, ugyanis míg általában üzleteik összesített villamosáram-számlája évente 10 millió fonttal nő, idén eddig ez a növekedés elérte a 100 millió fontot. Egy regionális áruházláncnál, a Morley’s Groupnál is hasonló a helyzet. A cég áramszámlája tavaly másfélszeresére nőtt, a jövő hónapban pedig további 70 százalékos plusz várható. A kiskereskedő bele is vágott a felkészülésbe: egymillió fontért fejleszti világításrendszerét. LED-lámpákat szerelnek fel, és időzítőkkel igyekeznek spórolni.
Csak a fogyasztás csökkentésével érhetünk el megtakarítást
– hangsúlyozta Bernard Dreesman, a társaság elnöke.
Soha nem gondoltam, hogy meg kell tapasztalniuk azt, ami nekünk mindennapos
– reagált a helyzetre Peter Engelbrecht, a Shoprite vezérigazgatója.
Dél-Afrikában gyakoriak az áramkimaradások, ugyanis az eladósodott áramszolgáltató, az Eskom Holdings SOC Ltd. elavult és rosszul karbantartott szénerőművei képtelenek kielégíteni az áramigényt, a második negyedévben a napok több mint felében volt áramkimaradás.
De az áramszünetek mára sem szűntek meg, ugyanis öt szénerőmű leállt, az egyetlen atomerőmű pedig meghibásodott.
Dél-Afrikában azonban már ennél nagyobb beruházásokról döntöttek. A Shoprite összes, 2700 üzletét felszerelték dízelmotoros generátorokkal, egyes üzletek pedig önellátók: a ház tetejére szerelt napelemek közvetlenül látják el őket villamos árammal. Ez számtalan üzletben nem lehetséges, ugyanis nem minden épület teteje bírja el a napelemek súlyát. Emellett a társaság hatékonyabb járművekre cserélte élelmiszer-szállító flottáját.
A fejlesztések költségei hatalmasak, és rövid távon nem is jön vissza a befektetett pénz
– hangsúlyozta Engelbrecht.
Az Egyesült Királyságban a Sainsbury teljes mértékben áttért megújuló energiára, ugyanis több mint kétszáz üzletében napelemeket szereltek fel, és aerofoil technológiát használnak, amelynek alkalmazásával a hűtőszekrényekből nem távozik a hideg levegő. Hasonló technológiát használ a Morrison’s is, és 37 telephelyére napelemek felszerelését is tervezi. A kimagasló energiaigényű Iceland Foods fagyasztott árukat forgalmazó lánc adósbesorolását a múlt héten leminősítette a Moody’s, ugyanis a hitelminősítő szerint a társaság villanyszámlája több mint kétszeresére nő a jövő márciusig tartó pénzügyi évben.
A takarékossági intézkedések nem olcsók, a Bloombergnek a Carrefour SA vezérigazgatója azt mondta, hogy a francia szupermarketlánc ötödével csökkenti energiafelhasználását 2024-ig, 320 millió eurót költenek erre.
Ugyanakkor ezeket a kiadásokat más szemszögből nézi a dél-afrikai cég vezetője. Engelbrecht azt mondta:
Ha 240 kenyér van a sütőben, és elmegy az áram, akkor mindet kidobhatod. Amíg a fejlesztések tervezhetők, addig az egész rendszer kezelhető marad.
Az ipar is kongatja a vészharangot
Az európai ipar évtizedeken át virágzott a többi között az olcsó orosz gázellátásnak köszönhetően, azonban az ukrajnai háború kitörése óta folyamatosan fenyegeti az európai feldolgozóipart a nyersanyag elapadása, illetve brutális drágulása.
A fémiparban már megkezdődtek a gyárbezárások, és az elemzők szerint az üzemek sohasem indulnak újra, ami munkahelyek ezreit veszélyezteti.
A WSJ szerint az igazi kérdés az, hogy a mostani fájdalmas helyzet átmeneti-e, vagy pedig az európai gazdaságok beléptek a dezindusztralizáció korszakába. A cikk szerint kulcskérdés az európai ipar túlélése szempontjából, hogy hozzáférjen az olcsó keleti energiahordozóhoz.
Ha ugyanis a csapokat elzárják, akkor csak jóval drágábban juthat gázhoz Európa, ami miatt ipara azonnal versenyhátrányba kerül a nyersanyagokban gazdag Egyesült Államok iparával szemben.
A hanyatlásra jó példa a szlovákiai garamszentkereszti alumíniumgyár esete. A felvidéki városban hetven éve működött kohó. A Slovalco messze a legnagyobb áramvásárló volt Szlovákiában, az ország villamos energiájának 9 százalékát vette meg, az energiaárak tavalyi emelkedése előtt, körülbelül 45 eurót fizetett minden egyes megawattóráért. Idén már, a tavaly lezárt újratárgyalásnak köszönhetően 75 eurót utalt át, de augusztus végén a piaci árak az 1000 eurót is meghaladták. Ebben a helyzetben már nem újították meg szerződéseiket, de beszédes adat, hogy a csúcsárakkal számolva 2,5 milliárd eurós összeggel lehetne kalkulálni. Az üzem leáll, a 450 alkalmazottból 300-at elbocsátanak. Milan Vesely, az üzem vezetője szerint
a Slovalco egy tipikus példa arra, hogyan pusztul el az európai ipar.