BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Dollármilliárdokat tüntetnek el a kriptovalutás csalók

A kriptovaluták kezdetektől fogva vonzó célpontjai a hekkereknek és a szélhámosoknak, a hatóságok évek óta egyre több kriptovaluta-csalást lepleznek le. Az elmúlt években megszaporodtak a digitális pénzekkel foglalkozó cégek elleni kibertámadások is, amelyekben különösen aktívak az észak-koreai hekkerek, elsősorban a remeteállam titkosszolgálatával együttműködő Lazarus csoport.

A bűnözők több módszert használnak a kriptovaluták ellopására, például a svindlerek a társkereső alkalmazásokat sem kerülik el: hamis profilokkal lépnek kapcsolatba romantikára vágyó emberekkel, majd meggyőzik őket, hogy kriptopénzt utaljanak nekik. Esetleg kereskedésre veszik rá a célszemélyt, a bűnözők pedig készségesen küldenek nekik rosszindulatú kódokat tartalmazó kereskedő programokat.

heckerek
Fotó: Shutterstock

A hagyományos e-mail-csalások is népszerűek, ilyenkor a szélhámosok a kiszemelt felhasználó kriptofiókjának bejelentkezési adatait kérik, majd azok birtokában ellopják a digitális vagyonát. Gyakori, hogy értéktelen, nem létező kriptók megvételére veszik rá az áldozatokat.

A valaha volt legnagyobb kriptovaluta-csalást Ruja Ignatova, egy most negyvenéves bolgár nő agyalta ki.

A kriptokirálynő 2014-ben OneCoin nevű digitális pénze után jutalékot ajánlott a vevőinek, ha több embernek adják tovább a digitális fizetőeszközt. Az FBI ügynökei szerint azonban a OneCoin értéktelen volt, és soha nem védte a más kriptovaluták által használt blokklánc-technológia. Ignatova 4 milliárd dollárt gyűjtött be, majd eltűnt: nemrég felkerült az FBI tíz legkeresettebb személyt tartalmazó listájára.

Minden idők második legnagyobb átverése a BitConnect volt: az indiai és amerikai svindlerek azzal hitegették a befektetőket, hogy van egy automatizált programjuk, amely a befizetett bitcoinok kereskedelmével termel profitot. Az szélhámosok szerint a nyereséget kamatfizetéssel osztották volna meg a befektetőkkel.

Valójában az egész hazugság volt, és közel 3,5 milliárd dollárt csaltak ki az áldozatoktól. Az indiai rendőrség egy embert (Satish Kumbhani) tartóztatott le az esettel kapcsolatban, aki óvadék ellenében szabadlábra került, nemrég pedig eltűnt, a hatóságok nem találják.

A legnagyobb rablások

A 2010-ben induló és 2014-ban bezárt, tokiói székhelyű MT Gox volt a világ egyik első kriptotőzsdéje, ahol az összes bitcointranzakció több mint 70 százaléka zajlott. Akkoriban a digitális pénzekről kevesen hallottak, a tulajdonosok pedig nem igazán foglalkoztak a biztonsággal. Ezt kihasználva türelmes hekkerek évek alatt kifosztották a tőzsdét, közel 850 ezer bitcoint tulajdonítottak el, ami akkor 470 millió dollárt ért, ma több milliárdot. 

Végül 200 ezernyi bitcoint sikerült visszaszerezni, de a hanyagság miatt az MT Gox bezárt, tulajdonosaira perek sokasága várt.

2018 januárjában újabb kriptotőzsdét fosztottak ki ismeretlenek: ezúttal a Coincheck lett szegényebb 530 millió dollár értékű kriptovalutával. A második legnagyobb rablásra tavaly augusztusban került sor, amikor hekkerek a különböző blokklánchálózatok összekötésére szakosodott Poly Network rendszereibe törtek be, és 610 millió dollárnyi kriptovalutát lovasítottak meg. 

Ez a történet azonban pozitívan ért véget: még abban a hónapban visszautalták az összes ellopott digitális pénzt, majd 500 ezer dollár jutalmat és munkát kaptak.

Minden idők legnagyobb rablását az észak-koreai Lazarus csoport márciusban követte el: a bibliai Lázár után elnevezett banda 625 millió dollár értékű kriptovalutát – elsősorban ethereumot – zsákmányolt az Axie Infinity nevű online játékból, amely a digitális pénzekre épül. Ebből néhány napja az FBI a Chainalysis blokkláncelemző segítségével visszaszerzett 30 millió dollár értékű digitális pénzt.

Bár a legtöbben az orosz, a kínai és az amerikai hekkerektől tartanak, a világ legjobban képzett és legveszedelmesebb kiberbűnözői között ott vannak az Észak-Koreaiak is, elsősorban a Lazarus csoport.

A Lazarus 2014-ben megtámadta a Sonyt, miután a japán vállalat Kim Dzsongunról készített vígjátékot, 2015-ben pedig betört a bangladesi központi hitelintézet informatikai rendszerébe, és több mint egymilliárd dollárra tette rá a kezét, de végül csak 81 milliót tudott ellopni.

Many Korean hackers in troll farm. Security and cyber crime concept. Korea flag in background.
Fotó: Vchal

A remeteállam számtalan módon igyekszik pénzhez jutni, ezekből az egyik metódus a különböző kibertámadások végrehajtása. Az utóbbi években a zsarolóvírusos behatolások mellett a kriptovaluták területét célozták meg, és a Lazarus számtalan fifikás módszerrel lopta szét a világot.

Néhány éve Marine Chain néven dobtak piacra kriptovalutát, ami egyszerű átverés volt: a kriptót vásárló befektetők bukták a pénzüket. Előszeretettel hoznak létre kriptopénztárcákat és krtiptókkal kapcsolatos alkalmazásokat, majd az így megszerzett adatokkal ellopják a kereskedők vagyonát.

Mik a kriptovaluták? Mi a krioptopénztárca?

A kriptopénzek digitális eszközök, amelyek csereeszközként és elektronikus fizetőeszközként is funkcionálnak. A kriptók értéket elsősorban a kereslet-kínálat határozza meg, kisebb részben a média. Az első kriptovaluta a 2009-ben debütáló bitcoin volt, amelyet számtalan követett, híres még az ethereum is.

A kriptók mozgatása a blokkláncon történik, ami egy adatbázis, egy elosztott hálózat. Ha a kriptopénznek önálló blokklánca van, akkor coin, ha nincs, akkor token. A kriptopénztárca vagy egy szoftver, vagy egy pendrive méretű, fizikai eszköz, amelyben a digitális pénzeket lehet tárolni.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.