A holland gáztőzsdén hétfő délelőtt folytatódott a múlt héten elindult árcsökkenés. Emlékezetes, hogy a benchmark ár augusztus 26-án állította fel eddigi csúcsát, megawattóránként 326 euró felett. Innen szinte töretlen csökkenés következett,
hétfő délelőtt alig kellett 170 eurónál többet fizetni az energiahordozóért megawattóránként. Ez tehát azt jelenti, hogy egy hónap alatt megfeleződött a gáz piaci ára.
Többször megírtuk, hogy gyakorlatilag az összes európai ország sok milliárd eurót költ arra, hogy függetlenedjen az orosz importtól, emellett saját energiavállalataikat is próbálják megmenteni, és korlátozzák a fogyasztói árakat, hogy enyhítsék a cégek és a háztartások terheit. Közben folytatódnak a viták az Európai Bizottságnak a válság hatásait enyhítő javaslatairól, amelyeket a tagállamoknak alá kell írniuk.
Németország közben arról döntött, hogy átveszi az irányítást a Rosznyefty PJSC orosz olajfinomítói eszközei felett. Megfigyelők szerint ez az első lépés egy olyan sorozatban, amelynek során Berlin kísérletet tesz arra, hogy átvegye a német energiaszektor meghatározó részét. Emellett a két legnagyobb gázimportőr, a Uniper és a VNG AG átvételéről is tárgyalnak – írja a Bloomberg.
Németország mellett az új brit kormány sem tétlenkedik. Olyan tervet dolgoz ki Liz Truss kabinetje, amely felére csökkentheti sok vállalkozás energiadíját, a miniszterelnök által véglegesített 40 milliárd fontos támogatási csomag részeként.
Franciaországban Bruno Le Maire pénzügyminiszter azt tervezi, hogy jövő évtől 15 százalékos felső határt szab a háztartási energiaárak emelkedésére, ami jövőre 16 milliárd eurójába kerül a párizsi kormánynak.
Persze az korántsem biztos, hogy ezek az intézkedések elegendők lesznek, és valóban megakadályozzák az kiteljesedését. Továbbra is meghatározó kérdés a gáztárolók telítettségi szintje. A Gas Infrastructure Europe adatai szerint az európai gázkészletek körülbelül 86 százalékban telítettek, ami enyhén felülmúlja az ötéves átlagot. Ha pusztán a számokat nézzük, Németország jól áll, Európa legnagyobb gazdaságában ugyanis 90 százalék fölötti a tárolók telítettsége. A magyarországi tárolók töltöttsége az európai átlagnál alacsonyabb, 66 százalék körüli. Ugyanakkor látni kell, hogy
a tárolási kapacitás Magyarországon a gazdaság méretéhez és a lakosságszámhoz képest igen magas. Míg a 83 milliós Németország alig több, mint 225 terawattórányi gázt képes tárolni, addig a 9,7 milliós Magyarország a német kapacitás nagyjából negyedével, 68 terawattórányi tárolóval rendelkezik.
A gázárak csökkenése is igen relatív. Ugyanis a fűtőanyag ára még az elmúlt hetek mérséklődése után is több mint hétszer magasabb az év ezen időszakában mért sokéves átlagnál, ami felgyorsítja az inflációt, és a felé sodorja a gazdaságokat. Emellett
a kereslet a fűtési szezon októberi indulásával felkúszik, ami szintén felfelé srófolhatja az árakat.
