A mi pénzünk, a ti problémátok – hangzott el az azóta már szállóigévé vált mondat 1971-ben John Connally amerikai pénzügyminiszter szájából. A bon mot aktuálisabb, mint valaha. A Fed kamatemelései erősítik a dollárt, ezzel gyengítik a többi vezető devizát, nagy nyomás alá helyezve a világ központi bankjait – kamatemelési verseny indult be. Az intézmény szerdán tartandó kamatdöntő ülése a hét meghatározó eseménye lesz, irányt szab a globális pénzpolitikának. Az elemzői konszenzus 75 bázispontra számít.
A Feden kívül többek között a Bank of England és a Bank of Japan, a svájci, a kínai, a norvég, valamint a svéd jegybank is kamatdöntő ülést tart. Az amerikai augusztusban ugyan enyhült valamelyest, viszont kevésbé csökkent a vártnál, ráadásul a volatilis tételek nélkül számolt maginfláció emelkedett is.
„A jegybankárok egyre inkább szembesülnek azzal, hogy milyen kemény feladat az inflácós cél közelébe levinni a fogyasztói árak növekedését, s most megpróbálják ezt a piacok felé is közvetíteni” – nyilatkozta a Financial Timesnak Ethan Harris, a Bank of America elemzője.
A BNP Paribas véleménye szerint a jegybankok erőltetett menetben szigorítanak, annak ellenére, hogy a gazdaságok lassulásának egyre nyilvánvalóbbak a jelei.
A globális kamatemelési hullám azonban fokozza a veszélyét. A washingtoni székhelyű Világbank figyelmeztetett is erre: jövőre globális recesszió fenyegeti a világgazdaságot. Mark Zandi, a Moody’s Analytics vezető közgazdásza szerint a központi bankok feláldozzák a gazdasági növekedést az inflációcsökkenés oltárán annak érdekében, hogy minél gyorsabban elérjék az inflációs célt.
Tisztában vannak azzal, hogy ha nem ezt teszik, akkor az infláció még jobban felpörög, s ennek a későbbiekben még nagyobb gazdasági visszaesés lesz az ára.
Június óta a világ 20 legnagyobb központi bankja összesen több mint 860 bázisponttal növelte irányadó kamatát.
Globálisan 90 jegybank emelt kamatot az idén, nagyjából a felük hajtott végre 75 bázispontos vagy nagyobb szigorítást legalább egy alkalommal.
Ennek az lett az eredménye, hogy 15 éve nem látott módon szigorodtak a pénzügyi kondíciók a világban – jókora fordulat ez ahhoz képest, hogy nem is olyan rég még attól volt hangos a közgazdasági sajtó, hogy új korszak jön el, amikor korlátlanul lehet pénzt nyomtatni inflációs veszély nélkül, elérkezett az „új normális” időszak.
A piacok még annak is adnak 20 százalék esélyt, hogy az amerikai jegybank 100 bázisponttal emel, arra számítanak, hogy a kamatszint az év vége előtt eléri a 4 százalékot. Augusztus elején még 1 százalékponttal alacsonyabbra tették ezt a szintet.
A várakozások szerint az Európai Központi Bank (EKB) irányadó rátája az év végére eléri a 2 százalékot a jelenlegi 0,75 százalékról.
A Bank of England döntéshozói csütörtökön ülnek össze, a várakozások 50-75 bázispontos kamatemelésről szólnak. Svájci kollégáik szintén csütörtökön gyűlnek össze, hét év negatív kamat után arról kell dönteniük, hogy 75 vagy 100 bázisponttal szigorítsanak.
Az nem kérdés, hogy a monetáris gyógymód előbb-utóbb hatni fog. A kérdés csak az, hogy milyen áron.
A BlackRock elemzői szerint annak ára, hogy a Fed 2 százalékra szorítsa le az amerikai inflációt, mély recesszió és hárommillióval több munkanélküli lesz.
Az EKB 2 százalékához még ennél is nagyobb áldozat szükséges. Anna Wong, a Bloomberg Economics vezető közgazdászának várakozásai szerint 5 százalékon tetőzik majd a Fed-kamat – a jelenlegi szint dupláján –, az ár pedig 3,5 millió munkanélküli lesz.
