Kína gazdaságával idén valami olyan történhet amire évtizedek óta nem volt példa: az ország növekedési üteme elmaradhat Kelet-Ázsia többi részétől a Világbank legfrissebb előrejelzése szerint.
A nemzetközi pénzintézet áprilisi prognózisa az idei évre még 4 és 5 százalék közötti növekedéssel számolt a tavalyi 8,1 százalékos bővülés után, ám most már csak 2,8 százalékos ütemet valószínűsít. Ez elmarad az ország hivatalos, 5,5 százalékos növekedési céljától, ahogy a régió Világbank által becsült 5,3 százalékos növekedésétől is. Utoljára 1990-ben történt hasonló.
Kína növekedési kilátásait ráadásul nemcsak a Világbank látja borúsan, ugyanis az országra vonatkozó prognózisát korábban a Goldman Sachs vagy a Nomura is kedvezőtlenebbre cserélte. Noha számos közgazdász és elemző szerint Pekingnek rendelkezésére állnak a gazdaság élénkítésére különböző eszközök, úgy tűnik, hogy az ország vezetői úgy döntöttek, ezek bevetése a zéró-Covid politika mellett nem hozná meg a várt eredményeket.
Az országgal kapcsolatos aggályokat fokozza, hogy sokak szerint a példátlan, harmadik ciklusára készülő Hszi aláássa a Teng Hsziaoping alatt beinduló gazdaság dinamizmusát. A Világbank szerint az ingatlanpiaci problémák ráadásul strukturálisak, ezért a szektor gondjainak további terjedését megelőzendő egyéb likviditásra van szükség, ám hosszabb távon a helyi közigazgatásnak is új bevételi források után kell néznie a földek eladásából származó összegek pótlására. Az ország munkaképes népességének csökkenése szintén nem segíti a helyzet megoldását.
Mindezzel szemben Kelet-Ázsia többi része a korábban vártnál gyorsabban nőhet a Világbank szerint idén.
Az olyan országok mint Indonézia, Thaiföld vagy épp Malajzia különböző üzemanyagokra nyújtott támogatások segítségével képes volt visszafogni az inflációt, miközben a lezárások végét követően beindult a belső fogyasztás is. A magas energiaárak jót tettek az olyan árupiaci szereplőknek mint Indonézia, amely főként magas szénkivitelének köszönhetően augusztusban 27,9 milliárd dollárt zsebelt be exportból – írja a Financial Times.
Noha a térségen több jegybank – köztük Indonézia, Vietnám vagy a Fülöp-szigetek – megkezdte kamatemelési ciklusát, a régión kisebb az inflációs nyomás mint más térségeken. Ugyanakkor az olyan országok, mint Mongólia vagy Laosz, amelyek nagy, külföldi devizában fennálló adósságállománnyal rendelkeznek, egyre több baljós előjelet mutatnak, ám ez a Világbank szerint még mindig inkább csak figyelmet, mint aggodalmat érdemel.
