António Guterres ENSZ-főtitkárral folytatott telefonbeszélgetésében Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy az ukrán gabonának elsősorban azokba az országokba kell eljutnia, amelyeknek a legnagyobb szükségük van rá. Márpedig állítása szerint most nem ez történik, a nagyobb mennyiségek az unió területén landoltak. 

Fotó: AFP

Az AA Agency beszámolója szerint Putyin azzal fenyegetőzött, hogy korlátozza az úgynevezett fekete-tengeri gabonakezdeményezést, amit júliusban írtak alá a globális élelmiszerválság enyhítésére. Amióta az első hajó e megállapodás értelmében augusztus 1-jén elindult, több mint 120 hajó több mint 2,5 millió tonna mezőgazdasági terméket szállított a gabonafolyosón.​​​​​​​

Az orosz elnök mai telefonos beszélgetésén pedig azzal vádolta Európát, hogy szinte az összes exportált élelmiszert elvitte. Az ENSZ szerint körülbelül 30 százaléka került az alacsony vagy közepes jövedelmű országokba. Guterres New York-i sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a Putyinnal folytatott szerda reggeli hívása során megvitatták a megállapodás hatályának bővítését, beleértve azt is, hogy ugyanezen a csatornán keresztül megindítsák az orosz műtrágyaexportot.

Ukrán kikötőkből indulhat az orosz ammóniaexport egy terv szerint

Az ENSZ javaslata stabilizálná az ukrán gabonakivitelt lehetővé tevő megállapodást is

Ha nem normalizáljuk a műtrágyapiacokat, 2023-ban problémáink lesznek

– mondta Antonio Gutterres.

Az Egyesült Államok és szövetségesei számtalan szankciót vetettek ki Oroszország ellen, megtorlásul az Ukrajna elleni, immár hetedik hónapja tartó háborúja miatt. Washington azonban többször is hangoztatta, hogy gazdasági szankciói nem érintik az orosz műtrágyaexportot.

Mindenesetre az AFP tájékoztatása szerint Putyinnak legalább részben igaza lehet. Az ukrán gabonaügyleteket felügyelő isztambuli Közös Koordinációs Központ (JCC) által az AFP-vel szerdán közölt adatok szerint augusztus eleje óta több mint száz hajó hagyta el az ukrajnai Odessza, Csornomorszk és Pivdennyi kikötőit, 2 334 310 tonna gabonát és egyéb mezőgazdasági termékeket szállítva. 

A fő célország Törökország (20 százalék), Spanyolország (15 százalék), Egyiptom (10 százalék), Kína (7 százalék) és Olaszország (7 százalék) volt. Az európai országok az összmennyiség 36 százalékát, az afrikai országok pedig a 17 százalékát kapták. „A rakományok 30 százaléka került alacsony és közepes jövedelmű országokba” – állapította meg a JCC.

Elemzők szerint azonban a Törökországba szállított gabona tetemes részét reexportálják, különösen a Közel-Keletre és Észak-Afrikába.

Putyin doktrínába illesztette az „orosz világot”

Az orosz elnök új doktrínája 25 millió külföldön élő oroszt tekint áldozatnak, akiknek az érdekei védelemre szorulnak.