Valami nagyon félrement Szlovákiában és Ausztriában, irigykedve nézik a magyarokat
Jól láthatóan kettészakadt a régiónk, ami a háztartások helyzetét illeti, Ausztria és Szlovákia a bot végére került a friss kiskereskedelmi jelentések tanúsága szerint, a legjobban lecsúszott ország, Románia pedig pénteken tesz közzé várhatóan még rosszabb számokat. Magyarországon eközben szépen növekszik a fogyasztás.
Előrevetésül: egy-egy ország életszínvonalát nem tökéletesen mutatja be a kiskereskedelmi forgalom alakulása, de azért elég jó közelítéssel. Egy ellenpélda, ami azonban segít megérteni a jelen európai helyzetet:
- ha az egyik legolvasottabb belga lap, a Het Nieuwsblad címoldalának fő cikke ezt a címet viseli: Vlagyimir Putyin fenyegetése után: kinél lenne az előny egy direkt háborúban Európa és Oroszország között?,
- nem lepődsz meg azon, hogy a belgák nem hajlandók költeni, a kiskereskedelmi forgalmuk visszaesik,
- és gondolhatnánk arra, hogy inkább megtakarítanak a veszélyek láttán (amelyekhez az is hozzátartozik, hogy Ursula von der Leyen Európai Bizottsága hajmeresztően kockázatos ukrajnai kalandba kívánja belekényszeríteni az országot és a gazdaságát), a belga bérek azonban alig nőnek – vagyis se fogyasztás, se megtakarítás.
Visszatérve Közép-Európához, a bevezető kitérő azért volt fontos, mert a fenyegetettség érzésének erősödése Európa-szerte közös, a média egyre erőteljesebben sulykolja annak jeleit, hogy menetelünk a háború felé. Hiába az amerikai béketerv, sőt a békeerőfeszítések még hangosabbá teszik a háborús kórust: a veszélyérzet pedig megtakarításra ösztönöz, az európai gazdaságnak a legkevésbé sem kiváló háttér, a kiskereskedelmi fogyasztásnak mindenképpen árt.
Fogyasztás: nem mindenhol siklott ki, bár a háborús félelem az európaiak közös élménye
Ha ez a háttér közös, és mindenkit meglegyint a háború előszele, miért történt mégis az, hogy Közép-Európa kettészakadt az áruk fogyasztását tekintve?
Akik pórul jártak:
- Ausztriában októberben 0,6 százalékkal volt kisebb a kiskereskedelmi forgalom, mint egy éve,
- Szlovákiában ugyanekkora növekedés volt, az év egészében azonban csökkenés,
- Romániában csak pénteken érkezik az októberi adat, de biztosan nem lesz szebb, mint az augusztus–szeptemberi 2 százalék körüli visszaesés.
Érdemes nem csak egy-két hónapot megnézni: ha visszatekintünk az energiaválság okozta árcunami időszakáig, azt láthatjuk Európa-szerte, hogy az inflációs hullám levonultával a fogyasztás elkezdett magához térni, az említett három országban azonban a javulás megtört, és visszacsúsztak a stagnálás, illetve visszaesés állapotába.
Másutt a régióban, mint Magyarországon is, szépen növöget a kiskereskedelmi forgalom, néhány százalékos éves ütemben: ne fellendülésre gondoljunk azért, egyelőre annyi történik, hogy oda kapaszkodunk vissza, ahonnan az inflációs árhullám lesodort.
Mi a közös a három országban, ahol nem tudnak kilábalni?
Az, hogy az elmúlt években túlköltekezték magukat, és most megszorításokra kényszerülnek. A legvilágosabban talán a román példa demonstrálja ezt. Júniusban, amikor az összeomlást megelőzni hivatott durva megszorítások ígéretével hatalomra lépett Ilie Bolojan kormánya, még 2,6 százalékkal nőtt a román kiskereskedelmi forgalom, júliusban 3,6-del. Amint azonban elkezdtek hatni az első megszorító intézkedések, 10 százalék közelébe rúgva az inflációt, a fogyasztás azonnal visszaesett.
Ami Ausztriát illeti: az osztrákok nincsenek ahhoz szokva, hogy a közép-európaiak rájuk vernek fogyasztásban (és egyébként foglalkoztatásban is). Ha uniós szomszédaikra néznek, adhat némi vigaszt, hogy a kiskereskedelmi forgalomban a vánszorgó szlovákok mellett az olaszok és a németek sincsenek éppen kiválóan eleresztve. Az ő híreik is inkább szólnak a közelgő háborúról, mint a feltámadó versenyképességről, a lelkeket ápolandó legalább az ukrán zászlók lobognak, de ezek nem ösztökélnek a boltok irányába.
