Rendkívüli összeget, 565 milliárd eurót költene az Európai Bizottság a kontinens áramhálózatának átépítésére és az infrastruktúra korszerűsítésére – áll abban a Bloomberg által megszerzett dokumentumban, amelyet a testület hivatalosan csak a jövő héten publikál majd. A bizottság szerint a tervük véghezvitele lehet a záloga annak, hogy az évtized végéig valóban teljesüljön Európa kívánatos mértékű zöldítése, és megszűnjön a függés az orosz fosszilis energiahordozóktól.
A javaslat értelmében a blokk 2024-től igyekszik rugalmasabbá tenni a villamosenergia-hálózatot, azaz lehetővé tennék, hogy egy adott napelempark által betáplált áramot az adott pillanatban a közösségben bárhol fel lehessen használni.
Előírnák, hogy 2027-re minden kereskedelmi, és középület tetején napelem legyen,
a lakóépületek esetén a bizottság céldátuma 2029. Telepítési kötelezettséget írnának elő a hőszivattyúkra is, az Európában következő öt évben összesen 10 millió ilyen berendezést kellene üzembe helyezni. Az előírások érintenék a közlekedést is, ugyanis 2030-re 30 millió zérókibocsátású járművel zöldítenék az öreg kontinenst.
A cselekvési tervben az uniós tisztviselők hangsúlyozzák:
Az ukrajnai orosz invázió és a mostani magas energiaárak meggyorsították a fosszilis energiától való függetlenedés sebességét, előtérbe helyezve annak szükségességét.
Emellett egy integrált energiarendszer erősítené a közösség szuverenitását is. Megállapítják, hogy mivel Oroszország csökkentette energiaexportját az unióba, és az európai erőművek jó része is mérsékelt teljesítményen működik – már csak a szárazság miatt is –, a nagykereskedelmi energiaárak a szezonális átlag tízszeresére emelkedtek.
Az energiaigények töretlen növekedésével rugalmasabb hálózat kialakítására van szükség ahhoz, hogy a szél- és napenergia-termelés változó teljesítményét jobban ki lehessen egyenlíteni – érvel a bizottság. A szervezet szeptember 28-án teszi közzé a kínálat növelését, valamint az üzemanyagárak megfékezését célzó javaslatait összegző dokumentumot. Szeptember 30-án az energiaügyi miniszterek megvitatják azokat a javaslatokat, amelyek rendkívüli illetékkel (extraprofitadóval) sújtanák az alacsony költséggel dolgozó áramtermelőket, és különösen csúcsidőben csökkentik az áramkeresletet. Az intézkedések sorában az egyik első, hogy az
unió márciusig felállít egy testületet, amely a tagállamok villamosáram-elosztó társaságai közötti kommunikációért felel.
Eddig a tagállamok saját hatáskörben igyekeztek fékezni a lakosság megugró rezsiterheit, Németországban például ársapkát lengettek be.
