Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (EJT) megszavazta pénteken egy különleges jelentéstevő kinevezését, akinek az oroszországi emberi jogi esetek kivizsgálása lesz a feladata, mert a beterjesztett javaslat szerint a Kreml elnyomással és erőszakkal félelemmel teli légkört teremtett az országban az ukrajnai háború kitörése óta. A kritikák szerint korlátozzák a szólásszabadságot, és megszaporodtak az önkényes letartóztatások is.
A 47-tagú Emberi Jogi Tanácsban 26 európai uniós tagállam támogatásával múlt héten benyújtott javaslatot végül 17 igen, 6 nem és 24 tartózkodás mellett fogadta el a testület.
A genfi szavazás előtt röviddel a Memorial nevű oroszországi emberijog-védő szervezetnek ítélték oda megosztva a 2022-es Nobel-békedíjat. A javaslat benyújtói aggodalmuknak adtak hangot az oroszországi független médiumok tömeges bezárása, civil szervezetek és ellenzéki csoportok felszámolása miatt.
Ez az első eset, hogy az EJT engedélyezte különleges jelentéstevő vizsgálódását emberi jogi kérdésekben az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) öt állandó tagországának valamelyikében.
Gennagyij Gatyilov genfi orosz ENSZ-nagykövet megvetésre méltó dokumentumnak nevezte a beterjesztett javaslattervezetet, amelynek szerinte az volt a célja, hogy újabb módot találjanak arra, hogy befolyást gyakorolva nyomás alá helyezzék Oroszországot.
Az EU és szövetségeseinek ezen elképzelése csak egy újabb próbálkozás, hogy megbüntessék országunkat azért, mert független kül- és belpolitikát folytat, és hogy hosszú távon bebetonozzák az oroszkérdést az EJT napirendjébe, amivel hamis állítások és vádaskodások özönét kívánják ránk zúdítani
– nyilatkozta Gatyilov.
Zelenszkij több fegyvert és fokozott hadiipari termelést kért az európai vezetőktőlVolodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken arra kérte a prágai csúcstalálkozón összegyűlt európai vezetőket, hogy a megélhetési költségek emelkedése ellenére növeljék az Ukrajnába irányuló fegyver- és lőszerszállításokat, és növeljék országaik védelmi szektorba való beruházásait. |
A nyugati országok adták a javaslatot támogató szavazatok többségét, amelyekhez csatlakozott a Marshall-szigetek, Paraguay és Ukrajna. Nemmel szavazott Bolívia, Kína, Kuba, Eritrea, Kazahsztán és Venezuela. A 24 tartózkodás részben diplomáciai habozás eredménye volt: kinevezzenek-e egy jelentéstevőt egy olyan országgal kapcsolatban, amely ellenezte az eredeti javaslatot. Mindazonáltal valószerűtlen, hogy Moszkva beengedi a különleges jelentéstevőt Oroszországba.
Az EJT már korábban kinevezett egy vizsgálóbizottságot az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos jogsértések kivizsgálására.
Oroszország egészen áprilisig az EJT tagja volt, de akkor felfüggesztette a tagságát a testületben, még mielőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta volna erre vonatkozó határozatát Ukrajna orosz katonai megszállása miatt.
Pénteken volt az EJT utolsó őszi ülésnapja. Csütörtökön a testület még leszavazta azt a Nagy-Britannia, Törökország, az Egyesült Államok és más nyugati államok által támogatott javaslatot, hogy hivatalosan tűzzék napirendre és vitassák meg a nyugat-kínai Hszincsiang autonóm területen élő muszlim ujgurok és más etnikai kisebbségek ellen elkövetett állítólagos emberi jogsértések kérdését.
Az ENSZ szerint zöld átmenet helyett a túlélés az elsődleges szempontAz ukrajnai háború komoly nyomot hagyott a zöld átálláshoz való viszonyon, átrendezte a prioritásokat, elsődlegessé a túlélés, illetve a győzelem szempontja vált, minden más ezután következik. |
