Nehéz tisztán látni a kínai Covid-ködben – írja a Bloomberg. Annyi bizonyos, hogy a lezárások miatt nemcsak a kínai háztartások, hanem a kormányzat is nehéz anyagi helyzetbe került, a kínai vezetés mára kiéhezett a bevételekre. Ebben a helyzetben pedig
Peking napirendjén kell lenniük a gazdaság újraindításáról-felpörgetéséről szóló javaslatoknak.
A közelgő pártkongresszus igen fontos esemény, ötévente rendeznek ilyet. Hszi Csin-ping elnök várhatóan bemutatja a járvány megfékezésében elért eredményeit, valamint újraválasztatja magát – ez éppen megfelelő alkalom lenne arra, hogy az ázsiai ország elforduljon eddigi Covid-politikájától.
Ha a kínai kormány nem lazít az eddigi irányvonalon, akkor fennáll a veszélye annak, hogy fizetésképtelenné válik az önkormányzatok egy része, és egyes megyék is pénzügyi gondba kerülhetnek. A helyi tisztviselők már eddig is könyvelési trükkökre kényszerültek, hogy legalább papíron nőjenek a bevételek. Szecsuán tartomány egyik kisvárosa még azt is fontolóra vette, hogy elárverezi a 30 éves közétkeztetési jogokat. Emellett csökkentették a közalkalmazottak és a tanárok fizetését is.
A körzetek lezárása, a tömeges tesztelések vagyonokba kerülnek. A helyzetet súlyosbítja még az is, hogy a regionális bevételek szempontjából kulcsfontosságú földeladások az ingatlanpiaci válság nyomán jócskán visszaestek.
A Morgan Stanley becslései szerint Kínának idén rekordméretű, 4 billió jüan (562 milliárd dollár) költségvetési finanszírozási hézaggal kell szembenéznie, amelynek csaknem a felét a Covid-zárlatok okozták, a maradék pedig a földértékesítés lassulásának köszönhető. Egyedül a feldolgozóipar teljesít aránylag jól. A kínai deviza, a jüan is mélyrepülésbe került, erről itt írtunk részletesen.
Nincsenek tartalékok, nagy a kényszer
Peking már felhasználta múltbéli tartalékait, sőt, a jövőbeli bevételekhez is hozzányúlt: a 2023-as büdzséből 800 milliárd jüant csoportosítottak át erre az évre. Emellett az önkormányzatok hozzávetőleg 1500 milliárd jüannyi kötvényt bocsátottak ki, és döntöttek a 2021-es költségvetésből megmaradt 1600 milliárd jüan felszabadításáról is. Egyelőre tehát kifeszítetten, de tudja finanszírozni magát az állam.
Kong a vészharang
Az igazi feketelevest a jövő év hozhatja el.
A földeladások ugyanis valószínűsíthetően továbbra sem pörögnek fel, a fogyasztói bizalom is gyenge maradhat. A kérdés az, hogy hajlandó-e tovább növelni Peking az amúgy is egekbe szökő államadósságot, vagy csökkenti a szociális juttatásokat, esetleg megnyirbálja a nyugdíjakat, vagy éppen az idősek egészségügyi ellátását csökkenti.
A koronavírus-járvány nem szűnik meg, továbbra is fertőz az omikron-vírustörzs. A vírus teljes lenullázására nincs is esély, ugyanis például belső-Kínában nincs meg a protokollok végrehajtásához szükséges egészségügyi infrastruktúra sem. Hszincsiang nyugati részén például – ahol a közelmúltban fellángolt a járvány – a kötelező tömeges tesztelést megfelelő védőfelszerelés nélkül végezték el a szakemberek, akik közül jó páran meg is fertőződtek. A fertőzésszám megemelkedésében döntő szerepet játszik az is, hogy az októberi ünnepi hét alatt a turisztikai célpontokat valósággal megrohamozták a kínaiak.
Nemcsak balzsam, hanem inspiráció is jöhet Vietnámból
A másik kommunista országban alig több, mint egy éve – eddig példátlan módon – harmadszor is bizalmat szavaztak az ország eddigi vezetőjének, Nguyen Phu Trong főtitkárnak. Az ő nevéhez fűzödik a járvány felszámolása az országban, a gazdaságot is sikeresen indította újra, illetve jókor döntött a zárlatok feloldásáról is.
Természetesen Kína dönthet úgy, hogy kitart eddigi elvei mellett, és folytatja a zéro Covid-politikát, de ha a hatalmas ország vezetői racionálisan gondolkodnak, akkor a gyorsan romló gazdasági-költségvetési helyzet miatt változtatnak eddigi szabályrendszerükön.
