Izraelt követően Libanon is jóváhagyta csütörtökön azt a megállapodást, amelyet a két ország amerikai közvetítéssel kötött a közöttük húzódó, vitatott tengeri határ kérdésének rendezéséről.
Michel Aun libanoni elnök csütörtök este jelentette be, hogy hozzájárul a megállapodáshoz.
Az egyezség megfelel Libanon érdekeinek, s az ország jogai nem szenvedtek csorbát
– hangsúlyozta.
A mintegy 860 négyzetkilométeres térségben Libanon földgázt akar kitermelni, nem messze pedig nemrég Izrael is szénhidrogénekre bukkant. Sajtóértesülések szerint a megállapodás értelmében Libanon a Kana, Izrael pedig a Haifától északkeletre lévő Karis tengeri gázlelőhelyet aknázhatja ki. Jaír Lapid izraeli miniszterelnök-helyettes már be is jelentette, hogy növelni szeretné az Európába irányuló gázszállításokat.
Aun úgy nyilatkozott, hogy az egyezség lerakja az ország gazdasági újraélesztésének alapkövét. Libanon ugyanis a gázkitermeléstől gyógyírt vár az egyre súlyosbodó gazdasági válságára. Szakértők azonban felhívták a figyelmet arra, hogy egyelőre nem világos, hogy a gázkészletek nagysága egyáltalán megéri-e a kitermelést.
Amos Hochstein amerikai közvetítő mindenesetre úgy vélekedett, hogy a francia TotalEnergies olajipari vállalat és az ENI olasz energiaszolgáltató konzorciuma heteken belül megkezdheti a munkát a libanoni felségvizeken.
Megkezdődhet a libanoni gázmező kitermeléseÚgy tűnik, Izrael és a Hezbollah is támogatja az izraeli–libanoni tengeri határ kijelölését. |
