Csupa mosoly lesz várhatóan szerdai találkozója előtt és után Emmanuel Macron francia elnök és párizsi vendége, Olaf Scholz német kancellár, hogy ne fokozzák az amúgy is erősödő aggodalmakat a hagyományosan az unió főtengelyének tekintett két ország közti kötőerők meglazulása miatt.
Egyelőre úgy tűnik, az újságírók közvetlenül a találkozó után várhatóan csak annyiról győződhetnek meg, hogy mindketten életben vannak, és legföljebb az arcokról olvashatnak. Az Élysée ugyanis a kancellár csapatának várakozása ellenére nem szervezett sajtótájékoztatót, vagyis a kommunikációt a megbeszélés kimenetéről mindenki intézi majd maga. Ez igen szokatlan, és Scholzék minden bizonnyal rossz néven is veszik – írja a Politico –, hiszen a kancellár egész médiahadosztállyal érkezik, ráadásul korábban pont ők alkalmazták ugyanezt a módszert „rosszalló” üzenet kommunikálására Orbán Viktor magyar miniszterelnök két héttel ezelőtti berlini látogatása során.
Az és az orosz–ukrán háború évében nem csak a francia–német viszony vált hűvösebbé, több irányból is bírálatokat kapott a szociáldemokraták vezette német koalíció. A legutóbbi uniós csúcsra az a helyzet állt elő, hogy az energia kérdéseiben a korábban konszenzusépítő képességéről híres Németország kisebbségbe került a franciákat is magába foglaló tagállamcsoporttal szemben, és Scholz kancellár tervezett kínai látogatása miatt is tűz alá került, többek közt a franciák részéről is.
A csúcs előtt amúgy is újra górcső alá helyezett francia–német viszonyról nem sok jót ígért, a kialakult véleménykülönbségeket illetően pedig beszédes volt, hogy a felek elhalasztották a szerdán esedékes közös kormányülést. A malőr nem az első a sorban, korábban például volt egy erős várakozás, hogy szeptember 9-én a két vezető közösen emlékezik meg a francia elnök Charles de Gaulle német fiatalok előtt elmondott korszakteremtő beszédének 60. évfordulójáról, de erre nem került sor, és a két fél ellentmondóan nyilatkozott ennek az okáról.
A németek és a franciák is igyekeztek arról meggyőzni a közvéleményt, hogy a kötelék meglazulásáról szóló értékelések nem megalapozottak, de – „senkit se tévesztenek meg” – fogalmazott a BBC –, a szerdai találkozóról szóló előzeteseikben az európai lapok nem azt ecsetelik, miben várható összebékülés, hanem azt sorolják, miben van különbség, és azt emelik ki, hogy feszült esemény várható. Talán ez is áll annak a hátterében, hogy Macronék nem terveztek sajtótájékoztatót (persze ez még mindig változhat is akár a következő órákban: a Reuters videóközvetítési terve szerint mégis lesz).
A kialakult különbségek számos területen ívelnek át.
Az energiakrízist illetően Németország – miként Magyarország is – ellenzi, hogy ársapkát helyezzenek a földgázra, Párizs ugyanakkor az intézkedés egyik fő szorgalmazója. A földgázfüggő Németország azt szeretné, ha Franciaország hozzájárulna egy új vezeték építéséhez, amelyen keresztül Spanyolország irányából szerezhetnék be a gázt, és a későbbiekben a hidrogént, de Párizs ebbe nem ment bele.
Nem csak Franciaországban okozott megütközést a németek bejelentése egy gigantikus, 200 milliárd eurós mentőcsomagról az energiaválság fenyegette német háztartások és vállalatok számára, amit sokan az uniós versenyegyensúly felborításaként értékelnek.
A brit BBC francia elemzőket idéz, akik úgy összegeznek, a feszültség alapvető forrása „az alvó óriás Németország ébredése” és önállósodása, miközben a franciák számítanának arra, hogy fennmarad a két ország alkotta tengely és ezen keresztül ők maguk is Európa sorsának alakítói lehetnek. Sérelmezik például, hogy Berlin a mentőcsomagról sem egyeztetett velük – írta a Politico . Az újraindult fegyverkezésben németek amerikai repülők és légvédelmi rendszerek beszerzésére hajlanak, és a kritikák hatására, hogy nem segítik eléggé Ukrajnát Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, mostanra a európai bajnokának szerepét vették fel – írta a BBC cikke.
