Az uniós bizottság közleménye szerint a tavalyi év 2017 után a második legrosszabb volt az EU területén leégett területek tekintetében azóta, hogy az 2006-ban ilyen típusú feljegyzéseket kezdett készíteni. Kiemelték, öt évvel ezelőtt több mint kétszer annyi terület égett le az Európai Unióban, mint tavaly. A 2017-es, eddigi legsúlyosabb tűzszezon óta mintegy 35 340 négyzetkilométeres területet égettek fel az erdő-, illetve bozóttüzek.
A teljes leégett terület mintegy 35 százaléka, azaz több mint 11 600 négyzetkilométer a Natura 2000 környezetvédelmi programhoz tartozott.
A jelentés legfontosabb megállapításai között szerepel, hogy 2021-ben az EU 27 tagállama közül 22-ben jelentettek tűzesetet természetes területen. A legtöbb, főként augusztusban pusztító erdő-, illetve bozóttüzet Olaszország, majd Portugália és Görögország jelentette. Tavaly szintén Olaszországban égett le a Natura 2000 védettségét élvező területek legtöbbje, a program alá tartozó teljes terület közel egynegyede. Megjegyezték: a feljegyzések azt mutatják, hogy az unió déli tagországaiban leégett területek száma és nagysága a 2020-ban jelentett területekhez képest megkétszereződött, illetve a régiót tekintve 1986 óta a 2021-es volt a második legrosszabb év a természetes területeken pusztító tüzeket illetően.
Közölték azt is, hogy tavaly a tagországok tizenegy alkalommal aktiválták az uniós polgári védelmi mechanizmust, amely tűzoltó repülőgépeket, helikoptereket és személyi segítséget biztosított az érintett államok számára. Megjegyezték, noha a jelentés nem tér ki az idei erdő- és bozóttüzekre és a felperzselt területek nagyságára, az előzetes adatok szerint 2022 e tekintetben még rosszabb volt a tavalyinál.
Idén, az év első kilenc hónapjában 8600 négyzetkilométeres terület égett le Európában. A jelentés Magyarországgal kapcsolatban azt közölte, hogy az illetékes hatóságok tavaly 1154 esetben jelentettek erdő-, illetve bozóttüzet, a leégett terület 2413 hektárt tett ki az országban.
A jelentéstevők szerint mind a tűzesetek száma, mind a leégett területek nagysága tízéves viszonylatban átlagosnak mondható.
A leginkább tűzveszélyes időszak február vége és április közepe között volt, majd pedig júniusban és szeptemberben jelentették a legtöbb tűzesetet Magyarországon. A tavaszi tüzek többségét az ország északi területein, Borsod-Abaúj Zemplén megyében, Heves megyében, Nógrád megyében, valamint Pest megyében jegyezték fel. A nyári tüzek leginkább az Alföldön pusztítottak. A tüzek többsége tavaly az erdőkkel szomszédos mezőgazdasági területen keletkezett, és onnan terjedt át az erdős területre. Magyarországon a leégett területek átlagosan egy hektárt tettek ki, két tűzeset volt, amelyekben több mint 50 hektár erdőterület vált a tűz martalékává.
Végezetül megjegyezték: a magyarországi erdőtüzek 99 százalékát ember okozta. A tüzeknek csak kis hányadát okozzák a gyújtogatók, a legtöbb erdőtűz gondatlanság, azaz helytelenül eloltott tábortüzek, tiltott mezőgazdasági égetésből, főként tarlóégetésből eredő tüzek, illetve eldobott cigarettacsikkek miatt keletkezett – tették hozzá.
Az elmúlt 500 év legpusztítóbb szárazsága sújtja EurópátA mediterrán térségben a szokásosnál melegebb és szárazabb időjárás egészen novemberig elhúzódhat. |
