Bár kezdetben a hazai és nemzetközi sajtóban is többen azt írták, a közgazdaságban nem létező fogalom az extraprofit, mára olyannyira elfogadott, hogy például az Egyesült Államokban is több makroelemző állítja, növelni kellene a kiskereskedelmi láncok és élelmiszereket forgalmazó cégek (extraprofit)adóját, mert kihasználják az inflációs pánikot.
A The New York Times elemzése rávilágít, az élelmiszerek ára mellett a vállalatok profitja is jelentősen nőtt, példaként említik, hogy a Pepsinél 17 százalékos drágulás mellett 20 százalékkal magasabb harmadik negyedéves nyereséget mértek, míg a népszerű helyi étteremlánc, a Chipotle Mexican Grill 15 százalékkal többért adja az ételt-italt, miközben a Pepsihez hasonló mértékben nőtt a profitja. A negyedéves beszámolója alapján a McDonald’s ugyanígy járt el, a nyersanyagköltségekre hivatkozva gond nélkül emelte árait, igaz, a dollár erősödése nem tett jót az eredményeinek.
Az igazán nagy változás az, hogy míg korábban az élelmiszeripari cégek és éttermek kis lépésekben, nagyon óvatosan terhelték át a fogyasztókra többletköltségeiket, ez a folyamat mára felgyorsult. Az ok a vállalatok nem hivatalos reakcióiból adódóan egyszerű:
a fogyasztóknak egyelőre van rá pénzük, és elviselik a magasabb árakat még akkor is, ha bosszantja őket a drágulás.
A lapnak több szakmai szervezet és érdekvédelmi szövetség is arról beszélt, hogy a cégek az inflációt, az energiaválságot, a világjárványt és az ellátási láncok akadozását sok esetben szándékosan felnagyítják, és ezt az ürügyet felhasználva emelik indokolatlanul magasra az áraikat, miközben a költségek növekedése ezt a mértéket nem támasztja alá. Bár a tengerentúli forgalmon egyelőre nem látszik a csökkenés – Magyarországon egyébként már igen –, a szakértők szerint az átlagkeresetnél kevesebből élőket és a nyugdíjasokat rettentően nehéz helyzetbe hozza ez a vállalati attitűd.
Ezzel szemben a Coca-Cola vezérigazgatója, James Quincey a befektetőknek azt mondta, még ő is meglepődött azon, hogy a gazdasági nehézségek ellenére a vásárlók milyen jól fogadták a magasabb árakat. Több vállalatvezető név nélkül úgy fogalmazott a The New York Timesnak, hogy nincs tervük arra vonatkozóan, csökkentik-e az árakat, ha olcsóbb lesz a gyártás során felhasznált energia, ám valószínűleg meg sem fontolják ennek a lehetőségét.
OKSZ: a családok több mint 200 milliárd forint támogatáshoz jutnak az élelmiszerárstop révénNovember 10-től minimum az év végéig újabb két termékkel, a burgonyával és a tojással növekedett az árstopos termékek száma. Az Országos Kereskedelmi Szövetség számításai alapján az intézkedéscsomaggal a családok több mint 200 milliárd forint támogatáshoz jutnak, ennek terhét a kereskedők viselik. |
Magyarországon július 1-jén lépett életbe az extraprofitadó, amely nyolc szektort érint, közte a kiskereskedelmet: a kiskereskedelmi adójuk 80 százalékát kell befizetniük pótadóként 2022-ben. 2023-ban pedig megemelkedik a pluszteher, amelynek mértéke 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintnál kisebb bevétel után 0,15 százalék, 30 és 100 milliárd forint között 1 százalék, a 100 milliárd forintot meghaladó része után pedig 4,1 százalék lesz. Az intézkedéseket bejelentő Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is azzal indokolta a döntést, hogy
vannak olyan szektorai a gazdaságnak, amelyek az inflációs környezetből profitálnak, a kiskereskedelemben például éves szinten 16 százalékkal nőtt a forgalom.
Később a miniszter arról is írt, hogy az extraprofit nem egy „politikai nyilatkozat”, hanem egy létező abnormalitás, amivel általában a világgazdasági rendet felforgató válsághelyzetekben, világháború vagy olajembargók idején lehet szembesülni.
