A szakszervezetek, a nyugdíjasok, nem utolsósorban a rendőrök követelései közepette kénytelen kidolgozni a jövő évi költségvetést a bukaresti kormány, amely az idén már másodszor szabta át a büdzsét. A Nicolae Ciuca vezette balliberális kabinet által csütörtökön elfogadott kiigazítás alapján a konszolidált költségvetés bevételei 521,1 millió lejjel (1 lej 83 forint), a kiadásai pedig 522,1 millió lejjel nőnek. A kormány szerint a kiigazítás a kötelező kiadásokat, a működési költségek és a szociális támogatások kifizetéséhez nyújt pótlólagos fedezetet, ugyanakkor forrásokat csoportosítottak át az állami kifizetőhelyek gazdaságot, lakosságot és vállalkozásokat támogató programjaira.
Forrást biztosították az aszályok kifizetéséhez, és növelték a vissza nem térítendő külső forrásokból finanszírozott projektekre elkülönített összegeket. (Romániában idén több mint egymillió hektáron pusztított az aszály, és azok a gazdák nyújthatnak be kárigényt, akiknek a szárazság 30 és 100 százalék közötti mértékben pusztította el a termését.
A támogatható költségek 40 százalékát fedezi az állam, egy gazda hektáronként 124 ezer forintnak megfelelő kártérítést kaphat,
amennyiben 100 százalékos kára volt).
A kiigazítás alapjául szolgáló makrogazdasági prognózis szerint a román össztermék (GDP) idén 1396 milliárd lej lesz, a költségvetési hiány 80,1 milliárd lej marad, de GDP-arányosan 5,84 százalékról 5,74 százalékra csökken. A deficit az év első kilenc hónapjában 0,71 százalékponttal csökkent az előző év azonos időszakához képest, a 3,75 százalékáról a 3,04 százalékára. A román kormány kiemelte, hogy a konszolidált költségvetés bevételei a múlt év azonos időszakához képest 22,6 százalékkal 331,5 milliárd lejre, a kiadások pedig 18,6 százalékkal 373,2 milliárd lejre növekedtek.
Eközben az immár 16 százalékot meghaladó közepette nő a társadalmi elégedetlenség az országban. Csütörtökön a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt tüntettek az Europol rendőrszakszervezethez és a börtönőrök szakszervezetéhez tartozó rendőrök, követelve egyebek mellett a bértörvény gyakorlatba ültetését, a munkájukkal járó kockázatok méltó kompenzálását.
A rendőrök azt kérik, hogy fizessék ki nekik a hatályos jogszabályokban előírt, valamint a valós béreik közötti különbséget, továbbá emeljék az élelmiszer-utalványok, valamint a felszerelésekre folyósított juttatás értékét. Kérik továbbá a 13 évvel ezelőtt befagyasztott fizetések aktualizálását, a katonai és rendőri béreknek a valós inflációhoz történő igazítását.
A romániai rendőrök nehezményezik, hogy nem történt meg javadalmazásuk 2022. január elsejéig előirányzott emelése, továbbá arra is panaszkodnak, hogy kockázatos a munkájuk, az „óriási mennyiségű túlóra” dacára pedig nehéz anyagi körülmények között élnek.
Ezzel egy időben arról egyeztetett a román kormány a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal, hogy
a jelenlegi 2550 lejről (212 ezer forint) 3 ezer lejre tervezi emelni januártól a bruttó minimálbért,
az összegből pedig 200 lej után a munkáltatónak nem kellene adót és járulékot is fizetnie.
A szakszervezetek a garantált jövedelem legalább 3200 lejre történő emelésére tett javaslatot. Másrészt a munkáltatók elfogadták a 3 ezer lejes bruttó összeget, azt kérték viszont, hogy ne 2800 lejnél, hanem a jelenlegi 2550 lejnél húzzák az adó- és járulékmentesség határát.
Közben továbbra sem tudni, mennyivel emelkednek 2023 januárjától a nyugdíjak. A korábbi tervekkel ellentétben valószínűleg nem az inflációval indexálnak, hanem az öregségi juttatásra szánt keretet emelik 15 százalékkal, és várhatóan mintegy 15 milliárd lejt biztosítanak a nyugdíjak kifizetésére.
Bár a szociáldemokraták differenciált emelést szorgalmaztak (ez alapján a nyugdíjasok egy része esetében 10, a kisnyugdíjasok esetében 25 százalékos lenne az indexálás), a liberális miniszterelnök ezt elvetette, szerinte ugyanis a nyugdíjakat nem lehet sem fokozatosan, sem differenciáltan megemelni, mert alkotmányellenes lenne.
Egyébként a differenciált emelést elfogadhatatlannak tartja a Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR), felszólítva a kormányt, hogy a költségvetésből támogassa szociális segélyekkel is az alacsony jövedelmű szépkorúakat.
A koalícióban meg is született az elvi egyezség arról, hogy a kisnyugdíjasok ellensúlyozásképpen továbbra is többlettámogatást kapnak utalványok formájában,
döntés azonban még nincs, hogy mekkora összegű lesz ez a támogatás, és mekkora jövedelemküszöb fölött jár majd az érintetteknek.