Hazánkban szeptemberben a bruttó átlagkereset 17,8 százalékkal 504 100 forintra nőtt, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 18,4 százalékkal magasabb, 347 500 forint volt – ismertette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A reálkereset 1,9 százalékkal csökkent a fogyasztói árak előző évhez mért, 20,1 százalékos növekedése mellett. A 415 300 forint bruttó medián kereset 17,3 százalékkal volt magasabb a tavaly szeptemberinél.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ezzel kapcsolatban közölte: a kormány eddig 11 lépésből álló akciótervet dolgozott ki a családok és a teljes foglalkoztatás megvédése érdekében. Ennek keretében a kormány többek közt olcsó hiteleket tesz elérhetővé a vállalkozások számára a Széchenyi Kártya Programon keresztül, kiterjesztette a kamatstop intézményét a kkv-kra és támogatási programot indított az energia-intenzív kkv-k számára.
Az infláció nem hungarikum, Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke korábban egy alkalommal azt mondta, hogy az infláció tartósan megérkezett hozzánk, és még tartósabban velünk marad. A mostani azonban más az 1990-es évekbelihez képest, először is szerte a világban érvényesül, kialakulásában döntő szerepet játszik egy eddig soha nem látott, világméretű pandémia, és nem kis szerepet kapott a folyamatban az energia- és élelmiszerárak nekilódulása, illetve az orosz–ukrán háború hatása.
Az infláció hatásai a reálbéreket sem kímélik
Egy november közepi előrejelzés szerint hazánkban is elkerülhetetlennek tűnik a technikai recesszió. Suppan Gergely, a Magyar Bankholdig vezető elemzőjének minapi közleménye szerint a következő két negyedévben a megugró infláció következtében csökkenő reálbérek, a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti emelése, a vállalkozások, önkormányzatok és állami intézmények többszörösére növekvő energiaköltségei miatti teljesítménycsökkenések, valamint a meredeken emelkedő kamatok miatt további zsugorodás várható.
A cseh reálbérek egyre rosszabbak lesznek
A magas infláció miatt az idén a legtöbb európai uniós országban visszaesnek a reálbérek, a visegrádi régión belül Csehország nézhet szembe a legnagyobb reálbércsökkenéssel – derült ki abból a tanulmányból, amelyet a prágai székhelyű Cyrrus beruházási társaság készített. A CTK cseh hírügynökség által ismertetett elemzés szerint a jövő évben 0,1 százalékos reálbércsökkenés várható Csehországban, az idei szám kiugróan magas, 8,3 százalék.
„A reálbérek negatív alakulása már tavaly óta kísért bennünket, s a következő hónapokban nem várható jelentős változás. A magas árszint negatívan befolyásolja a háztartások vagyoni helyzetét, elsősorban az alacsony bevételű háztartásokat sújtja” – mutatott rá Anna Píchová, a Cyrrus elemzője. Az elemzés szerint az idei reálbércsökkenés Csehországban jóval meghaladja az európai uniós 2,3 százalékos átlagot. Lengyelországban 2,3 százalékos, Szlovákiában 1,1 százalékos, Magyarországon pedig 0,3 százalékos reálbércsökkenés várható – olvasható a dokumentumban. Másfelől tény – emlékeztetett Anna Píchvová – hogy az utóbbi tíz évben a cseh reálbérek növekedése gyorsabb volt az európai uniós és a visegrádi átlagnál.
A Cyrrus elemzése szerint a reálbérek csökkenése Csehországban csak átmeneti jelenség, rövidtávú lesz, majd újra növekedés várható.
A négy visegrádi ország közül jelenleg Csehországban a legmagasabb a havi átlagbér – ezt már a Mazars nemzetközi pénzügyi tanácsadó ügynökség állította legújabb tanulmányában, amelyet a közelmúltban szintén a CTK ismertetett. Csehországban jelenleg 1533 euró a havi átlagbér, Magyarországon 1349, Lengyelországban 1301, Szlovákiában pedig 1185 euró – mutatott rá a prágai székhelyű Mazars, amely minden évben 22 közép- és kelet-európai ország adórendszereit hasonlítja össze.
A közelmúltban közzétett lengyel adatok szerint nagyobbat harap le a lengyel bérekből az emelkedő infláció, miközben a gazdaság beljebb sodródik a recesszióba. Októberben 13 százalékkal nőtt éves alapon az átlagos bér a lengyel privát szektorban. Ez lassulást jelent a szeptemberi 14,5 százalékhoz képest, ráadásul közben tovább gyorsult az infláció Lengyelországban, és egyre nagyobbat harap ki a keresetek vásárlóértékéből.
Az által felpörgetett infláció Európa-szerte nem mérséklődik, bár az energiaárak az ősszel elkezdtek csökkenni. Ez gyakorlatilag az egész kontinensen reálbércsökkenéshez vezet idén és várhatóan jövőre is, miközben egyre több gazdaságból jelentenek negyedéves alapú GDP-csökkenést, és ez az év vége környékére a beköszöntését jelentheti.
