Októberben 13 százalékkal nőtt éves alapon az átlagos bér a lengyel privát szektorban, örömre azonban semmi ok. Ez lassulást jelent a szeptemberi 14,5 százalékhoz képest, ráadásul közben tovább gyorsult a lengyel és egyre nagyobbat harap ki a keresetek vásárlóértékéből.
Az által felpörgetett infláció Európa-szerte nem mérséklődik, bár az energiaárak az ősszel visszavonultak. Ez gyakorlatilag az egész kontinensen reálbércsökkenéshez vezet idén és várhatóan jövőre is, miközben egyre több gazdaságból jelentenek negyedéves alapú GDP-csökkenést, és ez az év vége környékére a beköszöntét jelentheti.
A lengyel gazdaság sem áll ebben a tekintetben biztos lábakon, bár az április–júniusi 2,3 százalékos GDP-visszaesést náluk 0,9 százalékos emelkedés követte, a technikai recessziót tehát egyelőre elkerülték.
A lengyel jegybank (NBP) minden jel szerint jobban aggódik a gazdaság teljesítménye, mint az inflációs trendek iránt, hiszen jelezte, sok további kamatemelésre nem kell már számítani. A keddi adatok szerint a lanyhulás nem vezetett munkanélküliségi hullámhoz sem, a nyugatra vándorlás feszesen tartja a régió munkaerőpiacait, és a foglalkoztatás a keddi adatok szerint éves alapon 2,4 százalékkal nőtt az szeptemberi 2,3 százalék után.
Ez nem jelenti azonban azt, hogy nincs semmi gond, amit mutat, hogy
az ipari termelés növekedése a 2021-es pandémiaév szintjeihez képest 6,8 százalékra lassult a szeptemberi 9,8 és az augusztusi 10,9 százalék után.
A lengyel hagyományosan erősebben épít a belső keresletre és kevésbé az exportra, mint a többi közép-európai gazdaság, és a béradatokból kiderült, hogy tovább csökken a lengyel bérek vásárlóereje.
Miközben a magánszektorban októberben 13 százalékra csökkent a bérek éves növekedésének üteme a szeptemberi 14,5 százalékról, az éves infláció 17,2-ről 17,9 százalékra gyorsult. A reálbérek csökkenésével nincsenek egyedül, sőt Európában ez az általános idén, és várhatóan ez jövőre is így marad, hiszen a kontinens a recesszió felé tart, miközben az árnyomás őszi enyhülése nem biztos, hogy tartósnak bizonyul.
A Cyrrus nevű prágai befektetési vállalat elemzése szerint idén a régióban a csehek járnak a legrosszabbul, náluk akár a 8 százalékot is meghaladhatja a reálbércsökkenés, és a legkevésbé Magyarország járhatja meg.
Romániában rosszabb, mint a kommunizmus idején – ők így érzikNagy szakadék tátong az ország régiói között, a lakosság több mint fele szerint Románia rosszabb helyzetben van, mint a kommunizmus idején. |
Kedden ipari termelői árindex adatokat is közöltek a lengyelek, és az éves növekedés ütemének csökkenése – 24,6-ról 22,9 százalékra – már tükrözi az energiaárak őszi visszavonulását, de miként az utóbbiak, a termelői árak is továbbra is nagyon jelentős drágulást mutatnak az előző évekhez képest és táplálják a fogyasztói inflációt.
Az NBP-től az elemzők már kevés emelést várnak, bár például a magyar jegybankénál jóval alacsonyabb szinten, 6,75 százalékon áll az irányadó kamat.
Az MNB várhatóan keddi ülésén is változatlanul hagyja 13 százalékos alapkamatát, jelzéseit azonban lélegzetvisszafojtva figyelik a forint piacain.
A lengyel adatok közlése után visszavett korábbi gyengüléséből az euróval szemben a zloty, ami jelzi, hogy egyelőre nem szül piacforgató aggodalmat a jegybanki szigor hiánya a gazdasági és ártrendeket továbbra is övező bizonytalanság közepette. Ha az infláció emelkedésének megfordulására és jegybanki lazításra számítanának a piacokon, az a zloty gyengüléséhez vezetne.
