Az idén az orosz hadiipari export elérte a 8 milliárd dollárt – mondta Vlagyimir Putyin november végén a Rostec (Rosztyeh) hadiipari konglomerátum 15. évfordulóján tartott megemlékezésen. Az elnök szerint ez, tekintetbe véve a körülményeket (az Ukrajna elleni háborút), nem tekinthető rossz eredménynek. A moszkvai Makrogazdasági Elemzések és Rövid távú Prognózisok Intézete – CMAKP, forecast.ru – hozzáteszi: az idén októberben az ipari termelés év/év alapon tovább esett, kivéve a hadiipart. 

Russian T-90M and T-14 Armata tanks parade through Red Square during the general rehearsal of the Victory Day military parade in central Moscow on May 7, 2022. - Russia will celebrate the 77th anniversary of the 1945 victory over Nazi Germany on May 9. (Photo by Kirill KUDRYAVTSEV / AFP) RUSSIA-HISTORY-WWII-ANNIVERSARY-PARADE-REHEARSAL
Armata harckocsik a moszkvai Vörös téren – Fotó: Kirill Kudryavtsev / AFP

Moszkva fegyverexportőrei a 2022 év első felét a hatmilliárd dollárt valamivel meghaladó eredménnyel zárták. Ez messze elmarad a legjobb évek, 2013–2015 teljesítményétől, noha Szergej Csemezov, a Rosztyeh vezére azt állította, hogy az ukrajnai hadműveletek nem gyakoroltak hatást a fegyverexportra. A legnagyobb orosz fegyverkereskedő cég, a Roszoboronekszport vezérigazgatója, Alekszandr Mihejev becslése szerint

 2022-ben mintegy 26 százalékkal kevesebb hadieszközt adnak el külföldön, mint 2021-ben.

 Ugyanakkor Mihejev szerint a legkorszerűbb fegyvertípusok közül az új, ötödik generációs „lopakodó” technológiával épített Su–57E (az E betű exportmodellt jelent) és az Armata T14E harckocsi iránt mutatkozott a legnagyobb érdeklődés az idei Armija 2022 hadiipari expón. Emellett az érdeklődés központjába került a Ka–52E csapásmérő helikopter, a Tor–2E légvédelmi rakétarendszer, a vállról indítható (MANPADS) Kornet-E páncélelhárító rakéta, a gumikerekes gyalogsági harcjármű, a K–17 Bumeráng, továbbá a hangtalanként reklámozott 2B25 Gall könnyű aknavető és a PTKM–1R harckocsiakna. Információt viszont a megkötött üzletekről nem adtak. 

Andrej Klepacs, a VEB az orosz állami befektetési bank vezető közgazdásza az idén a teljes export volumenének 10-12 százalékos visszaesésére számít. 

A kivitel értéke viszont elérheti az 571 milliárd dollárt, ami a tavalyihoz mérten 70-80 milliárdos többlet – főleg az energiahordozók árrobbanása miatt. A Nyezaviszimaja Gazetában megjelent elemzés szerint 2025-ig Nyugat-Európa több mint ezermilliárd dolláros veszteséget kénytelen elkönyvelni az energiahordozók importjának leépítése miatt. Ezzel az embargós lépéssorozattal minimum négyszer akkora veszteséget szenved, mint Oroszország.

Az orosz fegyver- és hadianyagexport értéke
 

 

Moszkva legnagyobb versenytársa az indiai fegyverimportpiacon Párizs. A francia védelmi miniszter a hét végén indult – mint a francia fővárosban mondják – „jószolgálati” útra Indiába. A Politico című lap szerint viszont 

arra megy ki a játék, hogy India második legnagyobb külföldi fegyverszállítója, Franciaország helyet cseréljen az első helyezett Oroszországgal. 

Párizs jól időzít. „Kilenc hónappal az ukrajnai háború kirobbantása után Vlagyimir Putyin kezdi darabokra törni a Nyugatot” – írja a hétvégi Politico annak kapcsán, hogy az EU és Washington veszekszik. Brüsszelben azt vetik az amerikaiak szemére, hogy halálra keresik magukat az ukrán háború következtében megnőtt földgáz- és fegyverexportjukon. A Washingtonnal való kereskedelmi együttműködést amúgy is ferde szemmel néző Párizsban ezt további érvnek tekintik amellett, hogy új piacokat keressenek, illetve a meglévőkön erősítsék pozícióikat. 

India tétovázása az új harci gépek és tengeralattjárók beszerzésében a franciáknak kedvezhet. A Dassault Művek Rafale harci gépe haditengerészeti változatának jó esélye van arra, hogy megnyerje az indiai tendert az amerikai F/A–18-assal szemben. Párizs most hasznot húzhat abból is, hogy elesett a zsírosnak ígérkező ausztrál tengeralattjáró-szállításoktól, ugyanis csaknem kész tengeralattjárókat, ipari kapacitást, kooperációt ajánlhat az indiaiaknak. Újdelhiben viszont amiatt aggódnak, hogy

 az indiai hadsereg felszerelése 70-85 százalékát kitevő oroszországi gyártmányok nem okoznak-e túlzott függést Moszkvától.

 Diverzifikálni akarnak, ami ugyancsak kapóra jön a dinamikus francia fegyverexportőröknek.

A trend is a franciákat igazolja. A stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) kutatásai azt jelzik, hogy 

Oroszország a 2017–2021-es időszakban elvesztette nemzetközi fegyverpiacainak 26 százalékát – 2012–2016-hoz mérve. 

Eközben Franciaország az említett 59 százalékkal növelte globális fegyverpiaci részesedését. A világ tíz legnagyobb fegyverexportőrét összefogó táblázat szerint ennél jobb eredményt csak Dél-Korea ért el, míg Kína részedése 31 százalékkal csökkent.