Az idén az orosz hadiipari elérte a 8 milliárd dollárt – mondta Vlagyimir Putyin november végén a Rostec (Rosztyeh) hadiipari konglomerátum 15. évfordulóján tartott megemlékezésen. Az elnök szerint ez, tekintetbe véve a körülményeket (az Ukrajna elleni háborút), nem tekinthető rossz eredménynek. A moszkvai Makrogazdasági Elemzések és Rövid távú Prognózisok Intézete – CMAKP, forecast.ru – hozzáteszi: az idén októberben az ipari termelés év/év alapon tovább esett, kivéve a hadiipart.
Moszkva fegyverexportőrei a 2022 év első felét a hatmilliárd dollárt valamivel meghaladó eredménnyel zárták. Ez messze elmarad a legjobb évek, 2013–2015 teljesítményétől, noha Szergej Csemezov, a Rosztyeh vezére azt állította, hogy az ukrajnai hadműveletek nem gyakoroltak hatást a fegyverexportra. A legnagyobb orosz fegyverkereskedő cég, a Roszoboronekszport vezérigazgatója, Alekszandr Mihejev becslése szerint
2022-ben mintegy 26 százalékkal kevesebb hadieszközt adnak el külföldön, mint 2021-ben.
Ugyanakkor Mihejev szerint a legkorszerűbb fegyvertípusok közül az új, ötödik generációs „lopakodó” technológiával épített Su–57E (az E betű exportmodellt jelent) és az Armata T14E harckocsi iránt mutatkozott a legnagyobb érdeklődés az idei Armija 2022 hadiipari expón. Emellett az érdeklődés központjába került a Ka–52E csapásmérő helikopter, a Tor–2E légvédelmi rakétarendszer, a vállról indítható (MANPADS) Kornet-E páncélelhárító rakéta, a gumikerekes gyalogsági harcjármű, a K–17 Bumeráng, továbbá a hangtalanként reklámozott 2B25 Gall könnyű aknavető és a PTKM–1R harckocsiakna. Információt viszont a megkötött üzletekről nem adtak.
Andrej Klepacs, a VEB az orosz állami befektetési bank vezető közgazdásza az idén a teljes export volumenének 10-12 százalékos visszaesésére számít.
A kivitel értéke viszont elérheti az 571 milliárd dollárt, ami a tavalyihoz mérten 70-80 milliárdos többlet – főleg az energiahordozók árrobbanása miatt. A Nyezaviszimaja Gazetában megjelent elemzés szerint 2025-ig Nyugat-Európa több mint ezermilliárd dolláros veszteséget kénytelen elkönyvelni az energiahordozók importjának leépítése miatt. Ezzel az embargós lépéssorozattal minimum négyszer akkora veszteséget szenved, mint Oroszország.
Moszkva legnagyobb versenytársa az indiai fegyverimportpiacon Párizs. A francia védelmi miniszter a hét végén indult – mint a francia fővárosban mondják – „jószolgálati” útra Indiába. A Politico című lap szerint viszont
arra megy ki a játék, hogy India második legnagyobb külföldi fegyverszállítója, Franciaország helyet cseréljen az első helyezett Oroszországgal.
Párizs jól időzít. „Kilenc hónappal az ukrajnai háború kirobbantása után Vlagyimir Putyin kezdi darabokra törni a Nyugatot” – írja a hétvégi Politico annak kapcsán, hogy az EU és Washington veszekszik. Brüsszelben azt vetik az amerikaiak szemére, hogy halálra keresik magukat az ukrán háború következtében megnőtt földgáz- és fegyverexportjukon. A Washingtonnal való kereskedelmi együttműködést amúgy is ferde szemmel néző Párizsban ezt további érvnek tekintik amellett, hogy új piacokat keressenek, illetve a meglévőkön erősítsék pozícióikat.
India tétovázása az új harci gépek és tengeralattjárók beszerzésében a franciáknak kedvezhet. A Dassault Művek Rafale harci gépe haditengerészeti változatának jó esélye van arra, hogy megnyerje az indiai tendert az amerikai F/A–18-assal szemben. Párizs most hasznot húzhat abból is, hogy elesett a zsírosnak ígérkező ausztrál tengeralattjáró-szállításoktól, ugyanis csaknem kész tengeralattjárókat, ipari kapacitást, kooperációt ajánlhat az indiaiaknak. Újdelhiben viszont amiatt aggódnak, hogy
az indiai hadsereg felszerelése 70-85 százalékát kitevő oroszországi gyártmányok nem okoznak-e túlzott függést Moszkvától.
Diverzifikálni akarnak, ami ugyancsak kapóra jön a dinamikus francia fegyverexportőröknek.
A trend is a franciákat igazolja. A stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) kutatásai azt jelzik, hogy
Oroszország a 2017–2021-es időszakban elvesztette nemzetközi fegyverpiacainak 26 százalékát – 2012–2016-hoz mérve.
Eközben Franciaország az említett 59 százalékkal növelte globális fegyverpiaci részesedését. A világ tíz legnagyobb fegyverexportőrét összefogó táblázat szerint ennél jobb eredményt csak Dél-Korea ért el, míg Kína részedése 31 százalékkal csökkent.
