Csúnya világ vár a német gazdaságra
Nem csökken a német infláció, az Európai Központi Bank 2 százalékos célkitűzését csak az évtized közepére lehet megvalósítani – derül ki a Német Iparszövetség (BDI) Reutersnek készített felméréséből.
A 2 százalékos szinthez való visszatérés hosszabb időt vesz igénybe, és csak az évtized közepére érhető el – mondta Siegfried Russwurm, a BDI elnöke. Szerinte az áremelkedést elsősorban nem az energiaköltségek, hanem más tényezők hajtják. Hozzátette: arra számítanak, hogy az Európai Központi Bank (EKB) további kamatemelésekről dönt a közeljövőben, s ennek nyomán visszaesik a beruházási aktivitás.
A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) elnöke szerint az EKB túl későn kezdte meg a kamatemeléseket, emiatt most annál gyorsabban kell szigorítania. Ez azonban megnehezíti a vállalati finanszírozást, és további terhet jelent a cégeknek. A német kisiparosok szervezete, a ZDH elnöke úgy véli, hogy az infláció csak jövő nyáron lassul valamelyest, viszont az árak ezt követően is magasak maradnak.
A magas infláció mellett az energiaárak sem mérséklődnek jelentősen.
Markus Krebber, Németország legnagyobb áramtermelője, az RWE vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy a kormányzati ellenintézkedések dacára a gáz és az áram ára az országban legalább kétszer olyan magas marad, mint az energiaválság előtti időkben. Egy német lapnak nyilatkozva kijelentette, hogy az energiaköltségek emelkedését nem tudja a berlini kabinet megakadályozni, bár ez attól is függ, hogy a háztartások mennyire tudják mérsékelni az energiafogyasztásukat.
Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, a német vállalatok enyhe recesszióra számítanak csak jövőre annak ellenére, hogy tartanak az energiaválságtól, a nyersanyaghiánytól, az inflációtól és a lassuló világgazdasági növekedéstől. A BDI szerint a német GDP 2024-ig csak visszafogottan bővülhet, ugyanis a gyenge kereslet világszerte sújtja az németek exportpiacait.
Németországnak eddig alaphangon 440 milliárd eurójába kerültek az oroszok elleni szankciókAz orosz–ukrán háború kezdete óta a német kormány több mint 440 milliárd eurót költött az energiaellátásra. A német energiaellátás biztosítása az orosz invázió kezdete óta napi 1,5 milliárd eurójába került a kormánynak, lakosonként 5400 euróba. A közel félezer milliárdos összeg a teljes német GDP 12 százaléka, amelyet most kénytelen az alapvető szükségletek kielégítésére fordítani a kormányzat. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.