A gazdag norvégok sorban elhagyják az országot, és délre települnek a tavaly ősszel hatalomra került baloldali kormány által kivetett adók miatt. Előszeretettel választják Svájcot.
A nyilvános népességstatisztikák azt mutatják, hogy 2022-ben a leggazdagabb norvégok közül több mint harminc milliárdos és milliomos hagyta el Norvégiát és települt az alpesi országba.
Köztük van a halászati és olajüzletekben érdekelt Kjell Inge Rokke, aki a leggazdagabb norvégok listáját is vezette, és 2021-ben 17,8 milliárd norvég koronás vagyonnal a második helyen állt a világ egyik legfiatalabb dollármilliárdosa, Gustav Magnar Witzoe mögött, akit az apja 18 éves korában adózási okokból tett meg a lazacóriás SalMar ASA fő részvényesévé. Rokke szeptemberben települt a svájci Luganóba.
Más dúsgazdag norvégok Ciprust, Olaszországot és Kanadát választották új lakhelyükül, és valószínűleg mások is követik a kivándorlók példáját, miután az adóváltozások a mágnások és az adószakértők szerint is aláássák az ország versenyképességét – írta a Financial Times.
A legújabb menekülő Fredrik Haga, az egymilliárd dollár értékűre becsült Dune kriptovalutaadat-vállalkozás 31 éves társalapítója, aki szombaton költözik hivatalosan a svájci Zugba.
Választanom kellett: vagy maradok Norvégiában, vagy sikerre akarom vinni a vállalatot
– idézte Hagát a Financial Times (FT). „Nem arról szól ez, hogy nem akarok adót fizetni, hanem arról, hogy nem akarok adót fizteni olyan pénzek után, amelyek nincsenek is” – tette hozzá a fiatal mágnás. „Norvégia az üzletépítéshez rossz helyből szörnyű hellyé változott” – mondta.
A norvég vagyonadót a munkáspárti Jonas Gahr Store kormánya az 1,7 millió norvég koronánál (66 millió forint) nagyobb vagyonokra vetette ki, és a leggazdagabbak évi 1,1 százalékot fizetnek. Haga számára például ez a jövedelme sokszorosa, hiszen a vagyona túlnyomórészt a társaság részvényeiben van, és az arra kényszeríti, hogy vagy nagy osztalékokat vegyen fel a cégtől, vagy eladjon a részesedéséből. A gyorsan növekvő vállalat egyelőre veszteséges, vagyis nem volna más választása, mint szabadulni a részvényeitől, ezt azonban nem akarja.
A Norvégiát idén Svájcra cserélő gazdagok összesített vagyona 29 milliárd koronára (1120 milliárd forintra) rúg, és a nyilvános adóstatisztikák szerint 550 millió korona (21 milliárd forint) adót fizettek be. A Dagens Naeringsliv, a harmadik legnagyobb norvég lap számításai szerint a gazdagok 2022-es kivándorlásának mértéke nagyobb, mint a megelőző 13 évben összesen.
A felturbózott norvég vagyonadó már rég böki a módos polgárok szemét, és Európában alig van már ilyen, mióta a franciák ingatlanadóra cserélték a magukét. A tavaly őszi választásokon vesztes jobboldaliak ellenezték az adóintézkedést.
Más intézkedésekkel együtt a vagyonadó szintjének megemelése a becslés szerint idén megduplázta a vállalkozói tulajdon terheit, a kormány azonban a kritikák ellenére hajthatatlan, sőt várhatóan a külföldre települést is megnehezítik majd egy adóintézkedéssel.
Norvégiában egyébként még milliomosok ezrei élnek, és az egy főre eső számuk még a gazdag országok között is kiemelkedő – idézte a lap Erlend Trygve Grimstadot, a pénzügyminisztérium államtitkárát, aki szerint a magas adókért cserébe az állam sokat is szolgáltat vissza a norvégoknak: az oktatás, az egészségügy és az országos infrastruktúra használata például ingyenes, ami „azt jelenti, hogy aki ebben a társadalmi modellben sikeres, annak többel kell hozzájárulnia, mint másoknak” – mondta a politikus.
A vagyonosak közt is van, aki egyetért ezzel, például Nicolai Tangen, a korábbi fedezetialap-kezelő, aki most a norvég állami vagyonalapot menedzseli: „Boldogan fizetem az adót – idézte az FT. – Személyesen azt gondolom, hogy sokat kapok vissza az adófizetéseimért.”
