Hétfőn két koronavírus okozta halálesetet jelentett be a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság (NHC), amelyek az elsők a korlátozások feloldása óta. Azonban a korábbi hírek, elemzések, és szemtanúk állításai miatt kétségek merülnek fel a hivatalos adatokkal kapcsolatban – írta a Reuters.
A legutóbbi halálesetekkel együtt Kína hivatalosan 380 453 megbetegedésről és 5 237 koronavírus okozta halálozásról számolt be az elmúlt három évben. Ezek az számok nagyon alacsonyak az 1,4 milliárdos lakossághoz képest, más országokkal összehasonlítva pedig egyenesen lehetetlennek tűnnek, így felmerül a kérdés:
Kína eddig nagyon jól teljesített, vagy nagyon sokat hazudott?
A hivatalos adatokkal több forrás is szembemegy. A tekintélyes kínai hírportál, a Caixin szerint pénteken két állami újságíró, szombaton pedig egy orvostanhallgató halt meg a koronavírus miatt, és nem tudni, hogy közülük kit jelentettek be. A Reuters újságírói szemtanúi voltak a pekingi járványkrematórium előtti halottaskocsik sorának, amelyekből a vegyvédelmi ruhás munkások megállás nélkül hordták be az áldozatokat. A korábbi elemzések és előrejelzések pedig a közelében sincsenek az állami számoknak, amelyek teljesen természetellenesen mozognak.
Az alacsony fertőzések, megbetegedések és halálozások számának több magyarázata is lehet, azonban a december elején feloldott zéró-Covid-stratégiát figyelembe véve egyik sem túl biztató.
Ha hiszünk a kínai adatoknak, és a drákói szigor eddig sikeresen megvédte az embereket, a hirtelen megnövekedő fertőzések arra utalhatnak, hogy a lakosság körében nem alakult ki megfelelő immunitás, amelyen az alacsony oltottság is rontott. A kormány mégis feloldotta a korlátozásokat egy közelgő fertőzési hullám küszöbén, hogy enyhítsenek a társadalmi feszültségen, ami rekordmagas megbetegedéseket és halálozást, az egészségügyi rendszer túlterhelését, valamint a gazdasági újranyitás megbicsaklását jelentheti.
Elemzők szerint a halálos áldozatok száma akár 1,5 millió fölé is emelkedhet.
Kína viszont már korábban is meghamisította a hivatalos adatokat, legyen az vagy átlagkereset – miért ne hazudnának a járvány áldozatairól? El kell kerülniük a lakossági pánikot, erősíteni kell a Kommunista Párt kül- és belföldi tekintélyét, valamint növelni kell a bizalmat a kínai gazdaságban, viszont egy erős járványhelyzet ezt mind alááshatja, így az adathamisítás kézenfekvőnek tűnhet.
A kormányzati számok és a valóság közötti különbségek azonban ugyanúgy csökkentik a bizalmat a gazdaságban. Hétfőn estek a kínai részvények, a jüan pedig gyengült a dollárral szemben, mivel a befektetők egyre jobban aggódtak amiatt, hogy a járvány terhelése a kormányzati támogatás ígérete ellenére is túlterheli a világ második legnagyobb gazdaságát.
A vírus a pekingi tőzsdén is végigsöpört, és gyorsan terjedt a pénzügyi központban, Sanghajban is, ahol a betegség és a távol maradó dolgozók is gyengítették az amúgy is gyenge kereskedelmet, és arra kényszerítette a szabályozó hatóságokat, hogy lemondják a nyilvános részvényeladásokat vizsgáló heti ülést.
Sajnos ez nem az első eset, hogy Kínában hirtelen „eltűnt” a koronavírus.
A közel három évvel ezelőtti vuhani járvány kitörésekor pár hét után a hivatalos adatok elkezdtek zuhanni, mintha újra minden rendben lenne. Valójában viszont az történt, hogy a helyi tisztviselők nem jelentették a megbetegedéseket és haláleseteket számát, a járványügyi tájékoztatást pedig elnyomták. Az elemzők most azt sejtik, hogy ugyanaz történik, mint a világjárvány elején, és egy rekordméretű fertőzési hullám idején ennek komoly következményei lehetnek.
