Kijev és Moszkva háborúja a lakossági vélemények tükrében: mindkét ország lakosságának tetemes része (az ukránoknál túlnyomó többsége) a háború folytatása mellett szavaz – legalábbis két, kijevi és moszkvai mértékadó közvélemény-kutatás szerint. Az ukránok 54 százaléka bízik a teljes katonai győzelemben és az ország határainak a 2014. januári állapot előtti helyzet szerinti visszaállításában – amelyben még benne van a Krím is, mint ukrán terület.
Ukrajna lakóinak 85 százaléka semmiféle területi engedménybe nem menne bele a 2023. január 2-án nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási adatok szerint. A felmérést több mint kétezer válaszadó véleménye alapján a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) munkatársai végezték 2022. december 4. és 27. között. A felmérést publikáló Unian hírügynökség megjegyzi, hogy a 2022. szeptemberi hasonló vizsgálat 87 százalékos, valamivel magasabb támogatást regisztrált.
A KMISZ minapi vizsgálata szerint a válaszadók mindössze 8 százaléka menne bele valamiféle területi engedménybe Oroszország javára. Ez az arány nem változott a korábbi, tavaly szeptemberi állapothoz képest. A tavaly év végi helyzet alapján
az ukránok több mint 90 százaléka gondolja azt, hogy országa győztesen kerül ki a háborúból.
Ezen belül 40 százalék azok aránya, akik szerint ez fél éven belül bekövetkezik. A felmérésben részt vevő győzelemben hívők 22 százaléka egy-két éven belülre tippeli a teljes ukrán győzelmet, míg egyötödük szerint ez a legközelebbi hónapokban már elérhető. Az Unian szerint nem volt lényeges eltérés a keleti (jelentős mértékben orosz ajkúak által lakott) és az ország többi része között. Valamivel nagyobb, 10 százalékos volt a győzelem esélyeiben szkeptikusok aránya keleten. Tavaly augusztusban nagyjából hasonlóan válaszoltak a megkérdezettek. A közvélemény-kutatás a Krím kivételével Ukrajna egész területére kiterjedt.
Az oroszok fele békét akar
Moszkvában a felmérést a tekintélyes Levada Központ végezte. Erről érdemes annyit megjegyezni, hogy az orosz jogszabályok az intézetet korábban „külföldi ügynöknek” (inoagent) nyilvánították, és publikációi csak korlátozott mértékben érhetők el. A Levada havonta végez felmérést a lakosság körében az ukrajnai háború (hivatalosan: a „különleges katonai művelet”) fogadtatásáról. A december 23-án publikált felmérés szerint minimális a változás a 2022. novemberi adatokhoz mérten. Ám növekszik azok aránya, akik „nagyon figyelmesen” követik az ukrajnai háború eseményeit, a megkérdezettek között 2022 novemberében 23 százalék volt az arányuk, decemberre pedig felugrott 27 százalékra.
Tavaly decemberben Oroszország lakosságának 40 százaléka a háború folytatása mellett volt, felük pedig a „béketárgyalások megkezdése”
vagy az „inkább tárgyalások” álláspontot vallotta. A határozott és az „inkább” háborúpártiak aránya a megkérdezettek átlagéletkorával párhuzamosan emelkedett. Arányuk a 18–24 éves korosztályban 28, a 25–39 éveseknél 34, a 40–54 éveseknél 43, míg az 55 év felettieknél 47 százalékot tett ki. A nők között valamennyi korosztályban lényegesen kisebb volt a háborúpártiak és lényegesen nagyobb a béketárgyalás-pártiak aránya.
A Levada elemzői szerint a fordulópont a 2022. szeptember–októberi időszak volt. Orosz szempontból ekkor romlott a katonai helyzet. A közvélemény-kutatóknál ez úgy csapódott le, hogy nőtt az oroszországiak körében a béketárgyalást szorgalmazók köre. Aztán jött a fordulat 2022 októberében, az ukrajnai orosz erők új parancsnoka elindította az ukrán kritikus infrastruktúra elleni támadásokat. Vélhetően ezek hatására valamelyest csökkent a béke- és tárgyaláspárti tábor, de 2022 végén így is többségben volt a háború folytatásának híveihez képest.
