A közvélemény-kutatások szerint az oroszok hajlanának a béketárgyalásokra
Kijev és Moszkva háborúja a lakossági vélemények tükrében: mindkét ország lakosságának tetemes része (az ukránoknál túlnyomó többsége) a háború folytatása mellett szavaz – legalábbis két, kijevi és moszkvai mértékadó közvélemény-kutatás szerint. Az ukránok 54 százaléka bízik a teljes katonai győzelemben és az ország határainak a 2014. januári állapot előtti helyzet szerinti visszaállításában – amelyben még benne van a Krím is, mint ukrán terület.
Ukrajna lakóinak 85 százaléka semmiféle területi engedménybe nem menne bele a 2023. január 2-án nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási adatok szerint. A felmérést több mint kétezer válaszadó véleménye alapján a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) munkatársai végezték 2022. december 4. és 27. között. A felmérést publikáló Unian hírügynökség megjegyzi, hogy a 2022. szeptemberi hasonló vizsgálat 87 százalékos, valamivel magasabb támogatást regisztrált.
A KMISZ minapi vizsgálata szerint a válaszadók mindössze 8 százaléka menne bele valamiféle területi engedménybe Oroszország javára. Ez az arány nem változott a korábbi, tavaly szeptemberi állapothoz képest. A tavaly év végi helyzet alapján
az ukránok több mint 90 százaléka gondolja azt, hogy országa győztesen kerül ki a háborúból.
Ezen belül 40 százalék azok aránya, akik szerint ez fél éven belül bekövetkezik. A felmérésben részt vevő győzelemben hívők 22 százaléka egy-két éven belülre tippeli a teljes ukrán győzelmet, míg egyötödük szerint ez a legközelebbi hónapokban már elérhető. Az Unian szerint nem volt lényeges eltérés a keleti (jelentős mértékben orosz ajkúak által lakott) és az ország többi része között. Valamivel nagyobb, 10 százalékos volt a győzelem esélyeiben szkeptikusok aránya keleten. Tavaly augusztusban nagyjából hasonlóan válaszoltak a megkérdezettek. A közvélemény-kutatás a Krím kivételével Ukrajna egész területére kiterjedt.
Az oroszok fele békét akar
Moszkvában a felmérést a tekintélyes Levada Központ végezte. Erről érdemes annyit megjegyezni, hogy az orosz jogszabályok az intézetet korábban „külföldi ügynöknek” (inoagent) nyilvánították, és publikációi csak korlátozott mértékben érhetők el. A Levada havonta végez felmérést a lakosság körében az ukrajnai háború (hivatalosan: a „különleges katonai művelet”) fogadtatásáról. A december 23-án publikált felmérés szerint minimális a változás a 2022. novemberi adatokhoz mérten. Ám növekszik azok aránya, akik „nagyon figyelmesen” követik az ukrajnai háború eseményeit, a megkérdezettek között 2022 novemberében 23 százalék volt az arányuk, decemberre pedig felugrott 27 százalékra.
Tavaly decemberben Oroszország lakosságának 40 százaléka a háború folytatása mellett volt, felük pedig a „béketárgyalások megkezdése”
vagy az „inkább tárgyalások” álláspontot vallotta. A határozott és az „inkább” háborúpártiak aránya a megkérdezettek átlagéletkorával párhuzamosan emelkedett. Arányuk a 18–24 éves korosztályban 28, a 25–39 éveseknél 34, a 40–54 éveseknél 43, míg az 55 év felettieknél 47 százalékot tett ki. A nők között valamennyi korosztályban lényegesen kisebb volt a háborúpártiak és lényegesen nagyobb a béketárgyalás-pártiak aránya.
A Levada elemzői szerint a fordulópont a 2022. szeptember–októberi időszak volt. Orosz szempontból ekkor romlott a katonai helyzet. A közvélemény-kutatóknál ez úgy csapódott le, hogy nőtt az oroszországiak körében a béketárgyalást szorgalmazók köre. Aztán jött a fordulat 2022 októberében, az ukrajnai orosz erők új parancsnoka elindította az ukrán kritikus infrastruktúra elleni támadásokat. Vélhetően ezek hatására valamelyest csökkent a béke- és tárgyaláspárti tábor, de 2022 végén így is többségben volt a háború folytatásának híveihez képest.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.