Bukik a reál: megmenti-e Brazíliát Lula, vagy tönkreteszi?

A nemzetközi címlapokra került Brazília, miután január 1-jén kormányváltás történt, de az új év első hete azzal zárult, hogy a 2022 legvégén Floridába távozott volt elnök, Jair Bolsonaro hívei választási csalást emlegetve megrohamozták a kormányzati épületeket.

 Luiz Inácio Lula da Silva minimális többséggel nyerte meg az elnökválasztást október végén. A politikai feszültség minden bizonnyal nem szűnik meg egyhamar, Lula kemény intézkedéseket ígért a zavargók ellen, Bolsonaróról pedig – akit Lula okol az erőszakért, és aki az év végén Floridába távozott – folyik a találgatás, hogy Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja távozásra szólítja-e fel.

Az események nyomán valamelyest csökkentek a részvényárak a korai hétfői kereskedésben a brazil tőzsdén. A reál 1 százalékot gyengül a dollár ellenében, 5,3 környékére, és a jelenlegi árfolyama szinte a nyár óta megszokott sávja közepén van, azaz borzasztó ijedelem a politikai hányattatások ellenére sincs.

A rázkódás hatalomváltás környékén és máskor is nem idegen a brazil politikától. Bolsonaro, ha hazakényszerítik, könnyen valamelyik bírósággal találhatja magát szembe, de mindhárom elődjére is lecsapott az igazságszolgáltatás korrupciós vádakkal. Köztük maga az elnöki címet 2003 és 2011 közt már birtokló Lula is, aki 19 hónapig börtönben is ült, mielőtt – jogtechnikai indoklással – megszüntették a vádat.

Költekezés és

Akár lesz folytatása a vasárnapi forrongásnak, akár nem, izgalmas periódus következhet, amelynek fő kérdése, képes-e az idős baloldali elnök megfordítani a káros trendeket a gazdaságban, egyebek közt kezelni a pandémia idején elhatalmasodott nyomort. Beiktatásakor erre ígéretet téve Lula még könnyekre is fakadt, de tud-e valóban cselekedni?

Az ígéret teljesítése kormányzati költekezést feltételez.

Ha azonban a régi-új elnök ebbe túl nagy garral belekezd, az pont azon a fronton üthet vissza, amelyen a brazil jegybank kamatszigorításának köszönhetően sikerült eredményeket elérni. A magas infláció a szegényeket különösen szokta sújtani, és az áprilisi 12,1 százalékos több mint másfél évtizedes csúcsról novemberre már 5,9 százalékra sikerült levinni a drágulás éves rátáját. 

Mindezt új, hogy tavaly augusztus óta a jegybanknak már nem kellett tovább emelnie fő kamatát a gazdaságnak már fájdalmasan magas, 13,75 százalékos szintről, és lassan kilátásba kerülhetnek a gazdaságsegítő kamatcsökkentések is. Fájdalmas fejlemény lenne, ha a szegények megsegítése címén a kormányzati költekezés hatására megfordulna az infláció csökkenése, ami pont a szegényeket segíti, és a kamatoké, ami pedig a gazdaságot. Ezt a kockázatot – és a gazdaság várható lelassulását – emlegette is egy hónapja tartott ülése után a jegybank.

Gyenge gazdaság

A harmadik negyedévben éves alapon még 3,6 százalékkal nőtt a brazil gazdaság. A lelassulása megtörheti az egy főre jutó GDP-ben Bolsonaro elnöki ciklusának második felében már megindult növekedési trendet.

A helyzet az, hogy Lula teljesen más helyzettel néz szembe, mint előző, dupla elnöki ciklusában, amikor szépen emelkedett az egy főre jutó Ez a trend azonban már egy évtizede megfordult, és a nagy árupaci exportőr Brazíliának kedvezőtlen módon a 2010-es évek közepén összeomlottak az árak ezeken a piacokon a világban.

A pandémia jelentkezését követően – Bolsonaro ciklusának második felében – az árak újra emelkedni kezdtek, csökkent az ország korábban felszökött folyó fizetési mérlegének a hiánya, és kezdett visszakapaszkodni a beruházások volumene, de az elmúlt két évtizedet a brazil gazdaságban a potenciális növekedés lelassulásának a trendje jellemzi.

Eközben az ország bruttó adóssága már egy évtizede növekszik, és az elmúlt két évben csak a nominális GDP-t felduzzasztó magas infláció miatt csökkent valamelyest a bruttó össztermék 100 százalékát kitevő rátáról. A hitelezés növekedése ugyanakkor egyre gyorsult az öt évvel ezelőtti leállás óta, és a GDP-hez arányított hitelállomány mostanra rekordmagasságot ért el 55 százalék közelében.

Mindezekkel néz szembe Lula.