Hazavágták az eurót és a forintot a németek, nagyot csökkent az infláció

Nagyot zuhant és újra egy számjegyű a német infláció a kedden közzétett adatok szerint. Ez nagyon nem ízlett az eurónak, hiszen kevésbé radikális további kamatemelésre ösztökélheti az Európai Központi Bankot, és a papírforma szerint gyengült a forint is.

Decemberben 8,6 százalék volt Németország éves inflációja a bejelentés szerint, alacsonyabb a korábbi 9,1 százalékos elemzői konszenzus előrejelzésénél is, és jóval a novemberi 10 százalék alatt. Havi szinten 0,8 százalékkal csökkentek a német árak. 

Az uniós statisztikai sztenderdekkel harmonizált számok kevésbé szépek – az éves infláció 11,3-ről 9,6 százalékra csökkent –, mindenesetre a keddi adatok Európa legnagyobb gazdaságából az eddig vártnál kisebb monetáris szigort sugallnak, ami nem segíti az euró árfolyamát. 

Az euró már jóval a jelentés publikálása előtt is jókorát – több mint 1 százalékot – gyengült a dollár ellenében, hiszen a német tartományok számai már a szövetségi adatok előtti órákban napvilágot láttak. Mivel a mozgását a forint is követni szokta, a magyar fizetőeszköz árfolyama mintegy fél százalékot vesztett az euró ellenében, de azért a 400-as pszichológiai szint elérhető közelségében – 413 környékén – maradt. A forintnál valamivel kevesebbet, de szépen gyengült a zloty is.

A német állampapírhozamok ugyancsak zuhantak a tartományi adatok hatására, a tízéves kötvény 6 bázispontot tett hozzá a hétfői 12 bázispontos eséshez, és a hozam 2,383 környékén mozgott. A befektetők az egész euróövezet inflációjától azt várják, hogy csökkent a múlt év utolsó hónapjában, ezt az adatot pénteken teszik közzé. A véltnél kisebb EKB-szigort valószínűsítette az is, hogy a hétfőn közölt decemberi ipari aktivitási adatok azt mutatták: az euróövezet még mindig mélyen recesszióban van.

Még újraértékelhetik a helyzetet a piacok

A későbbiekben az elemzők még újraértékelhetik a helyzetet, hiszen kérdés, hogy tartós inflációcsökkenést jeleznek-e előre az euróövezetben a német adatok, és az európai inflációs ráták továbbra is magasan az EKB 2 százalékos célja felett vannak.

A piacoknak – a többi közt az euró és a forint árfolyamának – kulcsfontosságú, miképp reagálnak majd az e heti inflációs adatokra az euróövezeti jegybank döntéshozói. A december közepén végrehajtott 50 bázispontos kamatemelés után csak február 2-án ülnek össze újra, hogy a kamatokról döntsenek.

Mitől csökkent a német infláció?

A német infláció már egymás után a második hónapban csökkent, de kérdőjelek már csak azért is bőven maradtak, mert a változékony energiaárak és a német kormány múlt havi egyszeri kifizetése okozta, amivel a háztartásoknak segítettek könnyebben viselni a megemelkedett rezsiköltségeket.

– kommentálta a vártnál jobb német adatokat Carsten Brzeski, az ING globális makrofőközgazdásza. 

A szakember szerint az EKB nem fogja a döntéseit a változékony energiaárak alapján meghozni, és ezt nem is teheti. A legvalószínűbb, hogy a februári és a márciusi ülésén összesen 100 bázisponttal tovább emeli a kamatait, új makrogazdasági előrejelzéseket pedig csak az utóbbit követően tesz közzé.

– tette hozzá.

Inflációs aggodalom külső tényezők miatt is marad

Sok vállalat számára nyűg az emelkedő kamat, ráadásul a 2023-ra szóló gazdasági előrejelzések meglehetősen borúsak, a Nemzetközi Valutaalap feje szerint például nagyon aggasztó, hogy a világ három legnagyobb gazdasága – az Egyesült Államok, Kína és Európa – egyszerre lassulnak le.

Ez arra inthetné az EKB-t, hogy a még mindig magas infláció ellen harcolva se legyen túl radikális a kamatemelésekben.

Csakhogy az energiaválság és a háború mellett egy újabb jelentős inflációs kockázat is jelentkezett – figyelmeztetett a Handelsblattnak adott interjújában a német kormánynak gazdasági tanácsokat adó bölcsek tanácsának illusztris tagja: a járványhullám Kínában, a német ipar legfontosabb beszállító országában.